Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 1. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Erdős André: Adalékok a magyar diplomácia történetéhez a rendszerváltás korában
Adalékok a magyar diplomácia történetéhez a rendszerváltozás korában Erdős André A z elmúlt évek során több cikk, illetve tanulmány foglalkozott Magyarország nyolcvanas évekbeli külpolitikai aktivitásával, valamint a kilencvenes évek délszláv válságával kapcsolatos nemzetközi tevékenységével.1 Meglepő, hogy ezekben az írásokban nyomát sem találjuk a magyar külpolitika ebben az időszakban lezajlott két, meghatározó jellegű szereplésének, amelyek markáns arcéit adtak nemzetközi megjelenésünknek. Úgy vélem, e két - bennünket igencsak érintő - diplomáciai esemény folyamataiban nagyon jól tudtuk hasznosítani azt a sajátos helyzetet, amelyben akkoriban Magyarország létezett: az egyik esetben gyakorlatilag távozóban az úgynevezett szocialista külpolitikai egyeztetésekből, a másik esetben pedig a megszűnt keleti tömbtől megszabadultan, de még a nyugati integrációs rendszerek kapuin kívül. Az egyik az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBEÉ) 1986 és 1989 közötti bécsi utóértekezlete, a másik 1992-93-ban hazánk nem állandó tagsága volt az ENSZ Biztonsági Tanácsában. Két olyan meghatározó és eseménydús diplomáciai eseményről van szó, amelyek említése nélkül véleményem szerint nem lehet teljes és valós képet adni arról, milyen külpolitikai tevékenységet folytatott az akkori Magyarország. Számomra, aki a sors kegye folytán mindkét esemény részese voltam, őszintén szólva felfoghatatlan, miként lehet hazánk közelmúltbeli nemzetközi tevékenységének ismertetésekor ezekről az eseményekről teljesen megfeledkezni.2 Az EBEÉ bécsi utóértekezlete (1986-1989) Lássuk előbb az EBEÉ 1986 és 1989 között Bécsben tartott utótalálkozóját. Magyarország a helsinki folyamat találkozóinak hagyományos hármas tagolódásában - nyugatiak (azaz a NATO-államok), semlegesek és el nem kötelezettek, keletiek (azaz a VSZ tagállamai) - az utóbbi csoport tagjaként vett részt a rendszeres szocialista egyeztetőkön, amelyek fő feladata a közös álláspontok kialakítása volt. Ez a bécsi találkozón részt vevő magyar küldöttség számára kényes és egyre nehezebb kihívást jelentett, mivel a 186 Külügyi Szemle
