Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 1. szám - KÖZÉP-ÁZSIA - Makkay Lilla: Élénkülő forgalom a Selyemúton, avagy a "Nagy Játszma" újabb fejezete Közép-Ázsiában
Élénkülő forgalom a Selyemúton, avagy a „Nagy Játszma" újabb fejezete Közép-Azsiában tik a szélsőséges ideológiai hatások. A nem moszlim lakosság aránya, az iszlám civilizáció virágzó középkori közép-ázsiai központjának hagyományaihoz, a türk, illetve - Tádzsikisztán esetében - az iráni identitáshoz való erős kötődés, Afganisztán közelsége, az ott élő üzbégekkel és tádzsikokkal fenntartott kapcsolatok, a Szovjetunió afganisztáni háborújában bevetett tádzsikok által importált vallásos irodalom leginkább Tádzsikisztánban és Üzbegisztánban vezetett a militáns iszlám mozgalmak megjelenéséhez.46 A régió problémáinak egyik gócpontja Afganisztán, az ország nem csupán a szélsőséges iszlám mozgalmak utánpótlásképzése, hanem a jelentős mértékű, növekvő kábítószer-termelés és -kereskedelem,47 valamint a fegyvercsempészet és az illegális migráció miatt is biztonsági veszélyt jelent a környező térségre. Az Afganisztánban termelt ópium középázsiai útvonalakon át jut el Európába, Kínába, a Közép-Keletre, de még Eszak-Afrikába is. A közép-ázsiai országok az utóbbi időben már nem csupán tranzitfolyosóként, hanem felvevő- és feldolgozóhelyként is megjelentek az illegális drogkereskedelem térképén, ami érthetővé teszi a probléma prioritássá tételét a regionális együttműködésekben. Az illegális drog-, fegyver- és emberkereskedelem mellett az Egyesült Államokat elsősorban a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelem sikere, az afganisztáni helyzet konszolidálása, Kínát a régióval határos Hszincsiang tartományában élő nagy számú moszlim ujgur közösség önállósodási mozgalma, a drogfeldolgozás és -kereskedelem aggasztja.48 Az amerikai és a NATO-haderő megjelenése a térségben, az afganisztáni hadművelet kiszolgálására a Kína érzékeny északnyugati zónája közelében létrehozott katonai bázisok (Kirgizisztánban, Üzbegisztánban, Tádzsikisztánban) aggodalommal töltötték el az ázsiai országot, a terrorizmus afganisztáni melegágyának felszámolásáért indított nemzetközi fellépést - és nem utolsósorban az orosz pozícióknak ellensúlyt jelentő amerikai szerepvállalást - azonban támogatta. Hszincsiang stratégiai szerepe miatt Peking fokozottan érdekelt a térség stabilitásának erősítésében. Oroszországot a föderáció határain belül is jelen lévő szélsőséges iszlám mozgalmak támogatásának megakadályozása, a határait övező régiók általános biztonsága érinti elsősorban, amelynek garantálását azonban nem kívánja - nem is tudná - egyedül vállalni, ezért érdekelt a regionális együttműködések biztonsági dimenziójának erősítésében és - paradox módon - az Egyesült Államok jelenlétében. A közép-ázsiai országokban a szovjet időkben létrehozott katonai bázisok átvétele, leszerelése változó dinamikával zajlott, az önállóvá vált országok védelméhez szükséges szakmai kapacitások pedig szintén eltérő mennyiségben és színvonalon állnak rendelkezésre. A közép-ázsiai országok némelyikében (Kirgizisztán, Tádzsikisztán) a határok védelmét még több évvel a Szovjetunió megszűnése után is az Orosz Föderáció határőrsége látta el.49 A számos elemében megőrzött és az utóbbi időszakban Moszkva által tovább erősített védelmi-hadiipari együttműködés révén, illetve a Független Államok Közösségének és a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (Organyizacija Dogovora Kollektyivnoj Bezopasznosztyi - ODKB, angolul Collective Security 2009. tavasz 157
