Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 1. szám - KÖZÉP-ÁZSIA - Makkay Lilla: Élénkülő forgalom a Selyemúton, avagy a "Nagy Játszma" újabb fejezete Közép-Ázsiában
Makkay Lilla A térségbeli híd és a legfőbb közvetítő-szerepére törekvő Kazahsztán 2015-ig szóló közlekedési stratégiájában az ország területén áthaladó négy nemzetközi folyosó 26 milliárd USD beruházást igénylő kiépítését tűzte ki célul.41 Az áruszállítás az ország tetemes részben szénhidrogénexportra épülő GDP-jének dinamikusan növekvő hányadát adja (2004-ben 10,5 százalékát).42 Az 1997-ben Irkestamnál megnyílt kirgiz-kínai határállomáson át Hszincsiangból Kirgizisztánon át vezető, 2010-re tervezett autópálya a legrövidebb összeköttetést ígéri a kínai kereskedelemnek a tádzsik és a legnépesebb üzbég piaccal. Nem véletlen, hogy a beruházást a Kínai Fejlesztési Bank is támogatja, és kínai vállalat nyerte el a kivitelezés jogát.43 Peking tervei szerint a jelentős gazdasági növekedést produkáló Hszincsiangnak távlatilag a közép-ázsiai gazdaság egyik fő motorjává kell válnia. Ezt a régiók közötti fejlettségbeli különbségek kiegyenlítésére 2000-ben indított Go West programmal is igyekeztek elősegíteni, ennek keretében több milliárd USD-t fordítottak a nyugati tartományok - köztük Hszincsiang - fejlesztésére, ezzel is megalapozva az „eurázsiai kontinentális híd" szerepet. A Hszincsiang és a szomszédos országok közötti kereskedelmi forgalom értéke 2006-ban elérte a kilencmilliárd USD-t. Miként az ENSZ egyik, 2008 márciusában közzétett jelentése megállapítja, Kína nyugati tartományainak fejlesztése szorosan összekapcsolódik a szomszédos országok kezdeményezéseivel, amelyek a határon átnyúló kereskedelem élénkítésével szándékoznak fejleszteni a határ menti elmaradottabb körzeteket.44 A kínai befektetések a közép-ázsiai közlekedési infrastruktúra fejlesztésében, a kőolaj- és gázkitermelésben való aktív részvétel mellett számos egyéb iparágban és a mezőgazdaságban is megjelentek, és a kínai kereskedők meghatározó szerepet játszanak a térség kiskereskedelmében is. Az olyan együttműködések pedig, mint amilyen a selyemkészítésnek Türkmenisztánban való meghonosítására irányul, a kínai termelési kultúra és modell exportját is szolgálják.45 Biztonság, biztonságpolitika A térség biztonságpolitikai szempontból már a Szovjetunió szétesését követően felértékelődött a külső hatalmak számára, az afganisztáni tálib uralom megdöntése és a terrorizmus elleni nemzetközi összefogás pedig tovább növelte az együttműködés jelentőségét az itteni országokkal. Noha a radikális iszlám mozgalmak a közép-ázsiai országok vezető elitjében nem leltek széles körű támogatásra, az iszlám közösséghez való tartozás érzésének erősödése, Afganisztán és az al-Káida kiképzőbázisainak közelsége következtében való megjelenésük ezekben az országokban is növelte a biztonsági kockázatokat. A közép-ázsiai országokat - hagyományaik, lakosságuk etnikai összetétele, a politikaigazdasági átmenetet terhelő feszültségek eltérő volta miatt - különböző mértékben érin156 Külügyi Szemle
