Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)

2009 / 1. szám - KÖZÉP-ÁZSIA - Makkay Lilla: Élénkülő forgalom a Selyemúton, avagy a "Nagy Játszma" újabb fejezete Közép-Ázsiában

Makkay Lilla az amerikai, orosz és török politikusok, vezető tisztségviselők megélénkült forgalma Ashabadban,35 s a szénhidrogén-infrastruktúra kiépítésében való részvételre Türkme­nisztánnak tett nagyvonalú ajánlatai is. Vízi energia Közép-Azsia vízkincse jelentős, de egyenlőtlen eloszlású, ráadásul a folyók szabályo­zása a Szovjetunió fennállása alatt és annak népgazdasági érdekeiből kiindulva a rend­kívül vízigényes gyapottermesztés öntözéssel való elősegítésének szempontjait elő­térbe helyezve történt. A közép-ázsiai tagköztársaságok utódaiként létrejött országok különböző energiapotenciál birtokába jutottak, s az önálló energiaforrások felértéke­lődése a szénhidrogénekben szegény, viszont a térséget ellátó nagy folyók felső, hegyi szakaszának otthont adó országok (Kirgizisztán, Tádzsikisztán) energetikai helyzetét is új megvilágításba helyezte. A két ország nemzetgazdaságában nagy szerepet kap a vízi erőművek előállította elektromos energia exportja, amely iránt nagy a környező országok kereslete. A hidroenergetika és az öntözéses mezőgazdasági termelés víz­használati igényei azonban éles ellentétben állnak egymással, s ez az érintett államok (Kirgizisztán, Tádzsikisztán és Üzbegisztán) konfliktusait is maga után vonja, miként ez 2008 nyarán is élesen jelentkezett.36 A száraz területek magashegységi folyóinak vize jórészt a téli hótakaró tavaszi olvadá­sából származik. Alsó szakaszuk csapadékszegény területen áthaladó jövevényfolyó (ilyen az Amu-Darja és a Szir-Darja is). A konfliktus abból adódik, hogy Kirgizisztán és Tádzsi­kisztán a folyók felső folyásának energiatermelésre való hasznosításában, az alsó folyások mentén gyapotot termelő Üzbegisztán pedig a nyári öntözésben érdekelt. A vízmegosz­tásról 1998-ban született jegyzőkönyv ellenére azonban nehéz elérni a négy, különböző vízhasznosítási érdekekkel rendelkező állam egyetértését. A vízmegosztás megnyugtató rendezésének, az energiatermelés és az öntözéses növénytermelés szempontjai összehan­golásának elmaradása egyes vélemények szerint a régiót destabilizáló veszélyforrás. A térség gazdasági, kereskedelmi kapcsolatainak élénkítését, az egységes feltétel- rendszer kialakítását és a közös erőfeszítések összehangolását több - terjedelmi okokból itt nem részletezhető - regionális kezdeményezés is szolgálja. Az együttműködésben egyre markánsabb szerepet játszó és eredendően biztonságpolitikai indíttatású Sang- haji Együttműködés Szervezete (SCO) is egyre nagyobb figyelmet szentel a gazdasági kérdéseknek; például közös energiastratégia kimunkálására és a vízügyi együttműkö­dés problémáinak megvitatására is vannak kezdeményezések. Kereskedelem A közép-ázsiai országok Kelet és Nyugat, illetve Észak és Dél közötti közvetítő szerepe a Szovjetunió felbomlása után, a határok átjárhatóbbá válásával új dimenziót nyert. Noha a Kelet-Azsiát Európával, az indiai szubkontinenst Eurázsiával összekötő szá­154 Külügyi Szemle

Next

/
Thumbnails
Contents