Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 1. szám - KÖZÉP-ÁZSIA - Makkay Lilla: Élénkülő forgalom a Selyemúton, avagy a "Nagy Játszma" újabb fejezete Közép-Ázsiában
Élénkülő forgalom a Selyemúton, avagy a „Nagy Játszma" újabb fejezete Közép-Azsiában és elsősorban a földgáz külső piacokra való eljuttatása a legutóbbi időkig csaknem kizárólag a régebben kiépített csővezetékeken keresztül, Oroszországon áthaladva, orosz mamutcégek közvetítésével történt. Az energiahordozókért folytatott élesedő küzdelem, birtoklásuk stratégiai jelentősége a fogyasztókat beszerzési forrásaik diverzifikálására, a kitermelő országokat pedig egyirányú exportfüggésük oldására készteti. Az energiabiztonság vonatkozásában Condoleezza Rice akkori amerikai külügyminiszter14 egy lapinterjúban az Egyesült Államok Közép-Ázsiához fűződő viszonyáról szólva így fogalmazott: „...jómagam és a kormányzat nézete nagyon határozottan az, hogy az ellátásban (olaj és gáz - M. L.) diverzitásra van szükségünk, az útvonalakban diverzitásra van szükségünk, annyi csővezetéket és szállítási útvonalat kell kialakítanunk, amennyi csak gazdaságosan lehetséges..."15 A térségért felelős amerikai külügyi helyettes államtitkár 2006-ban a kongresszus egyik albizottsága előtt így foglalta össze az amerikai elképzeléseket: „Víziónk részét képezik az új energiaútvonalak, amelyek a dél- és közép-ázsiai vállalkozók következő generációja számára biztosítják az üzleti sikereikhez szükséges energiaforrásokat. Szeretnénk a Dél-Ázsiában élőknek hozzáférést biztosítani Közép-Ázsia óriási és gyorsan növekvő energiaforrásaihoz, lett légyen az kazah, türkmén olaj vagy gáz, üzbég hővagy tádzsik, kirgiz vízi energia."16 Míg az Egyesült Államok elképzelései szerint a tervezett új vezetékek déli és nyugati irányba is megnyitnák az - elsősorban türkmén - gáz útját, amely így Oroszország elkerülésével jutna el a külföldi fogyasztókhoz, Kína konkrét projektet hajt végre a középázsiai földgázt keletre szállító csővezeték kiépítésével, Oroszország pedig a meglévő, rajta keresztül haladó szállítási infrastruktúra megerősítésén és kibővítésén fáradozik. Az energiabiztonsággal kapcsolatos nagyhatalmi érdekek és játszmák sajátos ütközőpontjába került Türkmenisztán, amely egyes becslések szerint a föld ötödik legnagyobb, 28 billió köbméternyi földgáztartalékával rendelkezik.17 Az ország jelenleg évi 60-70 milliárd köbméter földgázt termel ki, amelynek jelentős részét (kb. évi 50 milliárd köbmétert) az orosz Gazprom veszi át,18 illetve egy kisebb része Iránba kerül. Türkmenisztán - okulva a kilencvenes években a Gazprommal kialakult árvita kapcsán az exportlehetőségek átmeneti kieséséből, energiapolitikája egyik legfontosabb feladatának a nemzetközi együttműködés diverzifikálását tekinti.19 Egy 2007-ben kötött türkmén-kínai kormányközi megállapodás értelmében Türkmenisztán 2009-től kezdődően 30 éven át évi 30 milliárd köbméter földgázt szállít az óriási szénhidrogénínségben szenvedő Kínának egy Üzbegisztánon és Kazahsztánon át Kínába vezető, épülőben lévő vezetéken.20 A gáz kitermelésében és az infrastruktúra kiépítésében a kínai állami olajvállalat (China National Petroleum Corporation) is részt vesz, az épülő vezeték pedig a tervek szerint 2009 végére üzembe állhat. A Közép-Ázsia egyik legjelentősebb beruházásának nevezett vezetéképítés szervesen illeszkedik a Hszincsiang 2009. tavasz 151
