Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 1. szám - KÖZÉP-ÁZSIA - Makkay Lilla: Élénkülő forgalom a Selyemúton, avagy a "Nagy Játszma" újabb fejezete Közép-Ázsiában
Makkay Lilla tartománynak a régióban szánt stratégiai szerepére vonatkozó kínai elképzelésekhez. Ezek szerint a Közép-Azsiából érkező földgáz és kőolaj a Hszincsiangi Ujgur Autonóm Terület szénhidrogén-tartalékait kiegészítve alapját képezi egy itteni energiaközpont kialakításának, amelynek jelentőségét a Lopnor-tavaknál lévő kínai atomkísérleti telep is növeli. A kínai és a türkmén fél 2008 nyarán történt, elnöki szintű találkozói során felvetődött a Kínának évente szállítandó gázmennyiség 40 milliárd köbméterre emelésének lehetősége is,21 ennek teljesítéséhez azonban a kitermelés jelentős mértékű növelésére, következésképpen nagyarányú beruházásokra van szükség. Kína egyébként már most is 49 nagyobb befektetési projektet hajt végre Türkmenisztánban, összesen 1285 millió USD értékben, főleg a kőolaj- és gázkitermelésben.22 A Hszincsiang kínai energiaközponttá emelésére irányuló tervekhez illeszkedik a Kazahsztánból származó kőolajszállítás, amelynek infrastruktúrája jelentős mértékben javult az utóbbi évben; a Kaszpi-tenger partvidékén lévő lelőhelyekről Kínába vezető, több szakaszban épülő csőrendszernek a kazah-kinai határt átlépő része ugyanis 2006 óta üzemben van. A vezeték teljes kiépítése után évi 20 millió tonna kazah olajat lesz képes szállítani Kínába, ha akadozna azonban az utánpótlás, az oroszországi, Omszk-Pavlodar vezetékhez való kapcsolódása révén orosz kőolajjal is enyhíthető lesz az ínség.23 Kazahsztán 2007-ben napi 1,2 millió hordó kőolajat exportált, elsősorban Oroszországon keresztül, de Iránba és Kínába is. A Közel-Keleten kívüli legnagyobb olajmezővel (Kashagan) rendelkező országnak jelentős földgáztartalékai is vannak. Az amerikai vállalatok térségbeli legjelentősebb beruházásai is a kazahsztáni szénhidrogén-kitermelésbe irányultak.24 2008-ban Oroszország látványos lépéseket tett a közép-ázsiai földgáz hosszú távon való beszerzésének biztosítása érdekében. A 2003 áprilisában 25 évre kötött orosz- türkmén gázszállítási megállapodás betartása iránti elkötelezettséget erősítendő, 2008 júliusában a Gazprom megállapodott a jelenlegi vezeték által érintett Kazahsztánnal, Türkmenisztánnal és Üzbegisztánnal, hogy 2009-től világpiaci - későbbi megegyezés tárgyát képező - áron veszi át tőlük a földgázt25 a 2008 végéig érvényes, 1000 köbméterenként 150 USD-s ár helyett. Elemzők nem zárják ki, hogy az összeg a 270-300 USD-t is elérheti, ami az Ukrajnának továbbadott gáz árát is befolyásolja. 2007-ben kazah-orosz-türkmén szándéknyilatkozat született egy új, a Kaszpi-tenger keleti partjával párhuzamosan északra haladó gázvezeték megépítéséről is,26 amelyen keresztül a Gazprom évente tíz-tíz milliárd köbméternyi türkmén, illetve kazah gázt tudna továbbszállítani nyugati piacaira. A Gazprom és Oroszország vezetői intenzíven dolgoznak ennek mielőbbi megvalósításán, illetve a meglévő csővezeték kapacitásainak növelésén, ezzel ugyanis tovább csökkenthetnék az alternatív vezetékek (mint a Nabucco) esélyét, és saját szállítási kötelezettségeik teljesítését is elősegíthetnék, amelyre a kitermelés növelésének korlátái miatt a cégóriásnak szüksége van.27 Gennagyij Smal, az Orosz Kőolaj- és Gáztermelők Szövetségének elnöke így nyilatkozott ennek 252 Külügyi Szemle