Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 1. szám - KÖZÉP-ÁZSIA - Makkay Lilla: Élénkülő forgalom a Selyemúton, avagy a "Nagy Játszma" újabb fejezete Közép-Ázsiában
Makkay Lilla böztetett partnerének tekinti. Afganisztánnal határos országként az Amerikai Egyesült Államok és Oroszország geostratégiai terveiben egyaránt fontos szerepet játszik. A térség legnépesebb (27 millió), jelentős súlyú mezőgazdasági szektorral és a legerősebb hadsereggel rendelkező országa, Üzbegisztán az Afganisztánnal való egyetlen télen is járható köz- és vasúti összeköttetése és a szövetséges erőknek használatra átengedett légi bázisai miatt különleges jelentőségre tett szert a NATO afganisztáni műveletének megindításakor. Az Egyesült Államok és Oroszország egyaránt szoros - védelmi, gazdasági - együttműködésre törekszik Üzbegisztánnal, amely geostratégiai jelentőségét az engedmények és az elutasítások váltogatásával is értésre adja. Taskent emellett az arab és a muzulmán világ felé is erőteljesen tájékozódik. Az óriási földgáztartalékokkal rendelkező Türkmenisztán, amely Sz. Nyijazov elnök („Türkménbasi") alatt elzárkózó, szigorú tekintélyelvű diktatúrában élt, G. Berdi- muhammedov elnök 2007. eleji hivatalba lépése óta fokozatos nyitást hajt végre; a „pozitív semlegesség" jegyében Ashabad sokvektorúvá vált külpolitikájában Kína, Oroszország, az Egyesült Államok, Irán és az arab világ is fontos partner, de Türkmenisztán az egyik kulcsa a Kaszpi-tengeri régió földgázkincsének Oroszországot elkerülő útvonalon Európába juttatni szándékozó európai uniós elképzelések sikerének is. A „Nagy Játszma" terepe Energia, gazdaság, kereskedelem Földgáz és kőolaj A közép-ázsiai befolyásért folytatott küzdelem egyik legfőbb célja a térség szénhidrogénkincséből való hosszú távú részesedés biztosítása, a kitermelést és szállítást szolgáló infrastruktúra feletti ellenőrzés, az annak kiépítésében való részvétel. Egyes becslések12 szerint Közép-Ázsia és a Kaszpi-tenger térsége rejti a föld kőolajtartalékainak három-kilenc és földgáztartalékainak négy-tizenkét százalékát. Vámbéry Ármin látnoki szavai egy évszázada a következőt jósolták: „Turkesztán termékenységre egy homokba foglalt drágakő... A három khánság a jövőben nagy jövedelmi forrása lesz az orosz kincstárnak..."13 A „homokba foglalt drágakő" valódi értéke a fosszilis energiahordozók iránti igény és az árak növekedésével párhuzamosan nő. A kazah, türkmén és üzbég kőolaj- és földgáztartalékok lelőhelyeinek feltárásához, kitermeléséhez, elszállításához és felhasználásához fűződő érdekek meghatározó jelentőségű szempontjává váltak az utóbbi évek kapcsolatépítésének. Míg a lelőhelyek feltárásában és kitermelésében az állami tulajdonú hazai monopolcégekkel együttműködve számos külföldi - amerikai, kínai, orosz, brit, japán, német, dél-koreai, olasz stb. - nagyvállalat is koncessziókat szerzett, a kőolaj 150 Külügyi Szemle
