Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2008 (7. évfolyam)
2008 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Anderle Ádám: Indián irredenta?
Anderle Adám A kőolaj és az indiánkérdés egyre inkább összekapcsolódik a latin-amerikai és a globális politikai megfontolásokban. Nincs ez másképpen Ecuadorban sem, ahol az olajmezők feltárása az Amazonas-medence indián körzeteiben igen dinamikus, ahogy a külföldi társaságok jelenléte is meghatározó. Az ecuadori eset azonban jó példa az indián mozgalmak általános fejlődési jellegzetességeinek illusztrálására is. Az indián közösségi földek védelme összekapcsolódott a környezet védelmével, a természeti kincsek, köztük a kőolaj nacionalizálásával, később az indián kultúra, a nyelv védelme, az indiánok oktatása, politikai közösségük és kollektív identitásuk elismertetése, a politikában való megjelenésük elfogadtatása vált fontos követelésekké.16 * A világsajtóban megjelenő hírekből, a különböző indiánszervezetek tiltakozásaiból (felkelések, sztrájkok, bojkottakciók, menetelések, tiltakozó gyűlések stb.) kitűnik, hogy a latin-amerikai katonai diktatúrák bukása után, az 1980-as évektől sem szűnt meg az indián területek kisajátítása, ezek környezetének rombolása, szennyezése, általánosak az indián lakóhelyek és lakosság elleni atrocitások, amelyek sok országban a multinacionális vállalatok kormányoktól támogatott expanzióját kísérik. A kutatónak az összképet vizsgálva az a benyomása, hogy a jelenlegi helyzet mintha az 1870 és 1929/33 közötti periódust ismételné, ami a külföldi monopóliumok agresz- szív expanzióját illeti. Az események jellegzetességeiben és kifutásában azonban sok az eltérés. Az indigenisták akkori indiánvédő mozgalma helyett ma már indián szakmai, kulturális, társadalmi és politikai szervezetek akcióit látjuk, s tanúi lehetünk ezek kontinentális összefogásának is. Küzdelmük ugyanakkor összekapcsolódik más demokratikus mozgalmakkal, s ez az egyre több erőt felmutató mozgalom a mai politikai küzdelmek fontos tényezőjévé vált. Ecuador példája jól mutatja az indigenista mozgalom indigóm (=bennszülött) mozgalommá válását. 1944-ben az Indiánok Ecuadori Szövetségét (FEI) még fehér indigenista értelmiségiek alkották. Az 1989-ben létrejött Ecuadori Partvidék Bennszülött Népeinek és Nemzetiségeinek Szövetsége (CONAINE) azonban már nevében is tükrözi e fordulatot. A korábban használt indio (=indián) szó helyett, mely egyre inkább pejoratív Euró- pa-centrikus tartalmú fogalommá vált, e mozgalom - s ma már más országok hasonló mozgalmai is - önmagát az indigena (^bennszülött) szóval jellemzi. Tanulmányunkban praktikus okokból továbbra is az indián kifejezést használjuk, de az indigena szóval összekapcsolva. A többi nagy ecuadori szervezet a CONAINE-hez hasonlóan más jegyeit is mutatja egy új identitásnak. Mint látjuk, az Ecuador Kecsua Nemzetiségű Népeinek Szövetsége (Ecuarunari, 1972) és az Amazonas Bennszülött Nemzetiségeinek Szövetsége (Confenaie, 152 Külügyi Szemle
