Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2008 (7. évfolyam)
2008 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Anderle Ádám: Indián irredenta?
Indián irredenta? 1980) már nemzetiségként határozza meg önmagát. Ezek az indián/indigena szervezetek tehát országuk soknemzetiségű jellegének elismerését követelik. Az „indián nemzetiségek" számára igényelt költségvetési támogatás pedig már egy kulturális nemzetfogalom formálódására is utalhat, miközben a politikai életben saját párttal is megjelentek. A Soknemzetiségű Egység Mozgalma - Pachacutik a 2000 utáni választások szereplője lett, s részese volt Lucio Gutiérrez ezredes köztársasági elnöki koalíciójának. Az ecuadori példa azért érdemel említést, mert a kutatók szerint Latin-Amerikában itt a legszervezettebb az indián/indigena mozgalom, és a kontinentális szerveződésben is vezető szerepet játszik. Kialakított programja, követelései pedig kontinentálisán is példaként szolgálnak más indián/indigena szervezetek számára. Az elmúlt két évtized ecuadori indián felkelései (1990, 1992, 1994, 1996, 1997, 2000, 2001) már e szervezetek követelései mentén robbantak ki. Az elvett földek visszaadását, a víz és öntözés szabályozását és állami kézben tartását, az indián kézművesség védelmét és kereskedelmének támogatását, a paraszti termelés honi védelmét, a kétnyelvű oktatást, a történelmi emlékhelyek védelmét fogalmazták meg - a föld méhének kincsei nacionalizálásával egyetemben. A CONAINE legutóbb az ecuadori kőolaj és földgáz kitermelés naciona- lizálását követelte.17 Ezen új jelenségek mögött az indián/indigena társadalomban bekövetkezett változások állnak. A 19. század elejére csonka társadalommá vált indián népekben mára markáns vállalkozói középrétegek jelentek meg, erős értelmiségi csoportjaik vannak, a fegyveres erők tisztikarában is egyre nagyobb a számuk. Megszülettek saját sajtóorgánumaik, az internet adatai szerint elképesztően gazdag információs hálózattal rendelkeznek. Ecuadorban Kultúraközi Bennszülött Egyetemet hoztak létre. Alapítója, Lucio Macias pedig az indigena ügyek minisztere lett Gutiérrez kormányában. Ez az új indián/indigena elit már képes arra, hogy megfogalmazza az indián népek követeléseit és megjelenítse azokat a politikában. Ebben számolhatnak a baloldali nem indigena értelmiségi csoportok támogatásával is. * Az indián/indigenista mozgalmak „mindennapi" küzdelmei és ennek eredményei általában nem kerülnek be a nemzetközi sajtó hírei közé. Pedig a helyi politikában való jelenlétük erejét a polgármesteri tisztségek, az önkormányzati képviselői helyek nagy száma jelzi. Megjelentek képviselőik a parlamentekben is. A hírekbe általában akkor kerülnek, amikor képviselőik köztársaságielnök-jelöltként jelennek meg. Mint például Guatemalában, ahol a béke Nobel-díjas (1992) kicsé-maja exgerilla, Rigoberta Manciül asszony indián/indigena politikai pártjának, az Összefogás Guatemaláért (Encuentro por Guatemala) jelöltjeként indult a választásokon, visszakövetelve az indigenák számára a hatalmat Guatemalában. A reá leadott 3,05 százalékos szavazat 2008. ősz 153
