Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2008 (7. évfolyam)
2008 / 1. szám - EURÓPAI UNIÓ - Domonkos Endre: A spanyol autonóm közösségek és Katalónia részvétele az európai uniós politikában
A spanyol autonóm közösségek és Katalónia részvétele az európai uniós politikában A katalán gazdaság teljesítményének értékelése Spanyolország Európai Unióhoz való csatlakozása utáni tíz évben a GDP éves növekedése 3,17 százalék volt, míg az uniós átlag 2,23 százalék körül alakult ugyanebben az időszakban. Az 1986-os belépés után gyors gazdasági növekedés (éves szinten 3,2 százalékos) indult meg a mediterrán régiókban. Katalónia gazdasága a nyolcvanas évek második felében dinamikusan növekedett (4,82 százalék), de 1991 és 1993 közötti gazdasági recesszió idején a növekedés évi üteme 1,56 százalék volt. A termelés növekedése (3,05 százalék) a spanyol (2,96 százalék) és az uniós átlagot (1,86 százalék) is felülmúlta. Az előző két adatból megállapítható, hogy a katalán egy főre jutó bruttó nemzeti termék nagyobb ütemben növekedett és az autonóm tartomány közel 8 százalékkal csökkentette különbségét Európához képest az 1985 és 1995 közötti időszakban. A foglalkoztatás növekedése Katalóniában felülmúlta a nemzeti és az uniós átlagot. Az új munkahelyek teremtésében a Strukturális Alapok által finanszírozott programok mellett a munkaerő szakképzettségének javítása is meghatározó szerepet játszott. A katalán gazdaság az elmúlt két évtizedben jelentős változásokon ment keresztül. A mezőgazdaság és az ipar szerepe háttérbe szorult. A gazdaságban megnövekedett a szolgáltató szektor részesedése, ezen belül elsősorban a turizmus vált húzóágazattá. Katalónia a mai napig a spanyol autonóm közösségek gazdaságilag egyik legfejlettebb régiója - Madriddal és a Baleári-szigetekkel együtt - az egy főre jutó nemzeti jövedelmet tekintve, ami az uniós átlag körül van vásárlóerő paritáson számolva. Katalóniára jótékony hatással volt a közös európai valuta, az euró bevezetése. Az EMU-tagság következtében nőtt a verseny és ezzel párhuzamosan a piaci átláthatóság is. Az EMU kedvező makrogazdasági körülményeket teremtett a régióban alacsony inflációval és reálkamatlábakkal párosulva. Mivel a katalán piac integráltabb és nyitottabb az európaiba, ezért az árfolyammozgások is jobban érintették, mint általában a spanyol régiókat. A közös valuta bevezetésével azonban megszűnt az árfolyamkockázat veszélye. További pozitív elemként említhető még a katalán termelés szerkezetének diverzifikációja. A piacok összekapcsolódása specializációhoz vezetett, ami a katalán feldolgozóipar közel húsz százalékát érintette fúziók és felvásárlások formájában. Az autonóm tartomány a jól kiépített infrastruktúrájának, gazdasági fejlettségének és ipari szerkezeti diverzifikáltságának köszönhetően a külföldi tőkeberuházások egyik fő központjává vált. A Spanyolországba jövő közvetlen külföldi működőtőke-befektetések közel 25 százaléka Katalóniába irányul. A térség komparatív előnye a munkaerő- intenzív szektorokban csökken és ezzel párhuzamosan a tőkeintenzív és a magasabb hozzáadott értéket előállító technológia-intenzív szektor jelentősége pedig nő. A katalán külkereskedelemben mind az import, mind az export dinamikusan növekszik. A többi spanyol tartománnyal folytatott kereskedelem mérlege aktívumot mutat. A külfölddel folytatott árucsere deficites, azonban a szolgáltatáscsere már itt 2008. tavasz 89
