Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2008 (7. évfolyam)
2008 / 1. szám - TÁVOL-KELET - Csoma Mózes: Észak-Korea a kínai szatellit állammá válás útján
Csorna Mózes lag legfejlettebb három állama, japán, Dél-Korea és Tajvan, atomfegyverkezésbe kezdhet. Ez pedig nemcsak a térség, hanem a világ erőegyensúlyát is felboríthatja. Ráadásul mindez az új évezred potenciális erőközpontjának, a Kínai Népköztársaságnak a közvetlen közelében történik. A hatoldalú tárgyalások sorozata A kínai fővárosban megkezdett hatoldalú tárgyalások legfontosabb célja az volt, hogy megbízhatóan rendezze az észak-koreai atomhatalmi ambíciók miatt kiéleződő nemzetközi feszültséget. A tárgyalássorozat megszervezése elsősorban a kínai diplomácia érdeme, s ezzel az egyre pragmatikusabb kínai külpolitika nagy segítséget nyújtott mind a phenjani, mind a washingtoni döntéshozóknak. Az észak-koreai fél viszont többször kifejtette, hogy szerinte a hatoldalú tárgyalások célja nem a feszültség csökkentése, hanem az ország nemzetközi nyomás alá helyezése. A 2003 augusztusában tartott első fordulóban a felek megállapodtak arról, hogy a kialakult feszültséget békés eszközökkel, párbeszéd útján rendezik. Továbbá kinyilvánították a félsziget teljes atomfegyver-mentességének igényét, illetve megállapodtak a kölcsönös bizalomépítés szükségességéről is.5 A tárgyalások első fordulóján az Egyesült Államok kijelentette ugyan, hogy nem akarja megtámadni a KNDK-t, ugyanakkor egyértelművé tette, hogy megnemtámadási egyezmény aláírása nem lehetséges. A kínai és az orosz delegáció viszont az észak-koreai fél biztonsági aggodalmainak megértésére szólított fel. A második fordulót 2004 februárjában tartották, ez lényegében különösebb eredmény nélkül zárult.6 A dél-koreai egyesítési miniszter is elismerte viszont, hogy ameny- nyiben az amerikai tárgyalófél kissé rugalmasabb álláspontot képviselne, a tárgyalások kétségkívül gyors áttörésre vezetnének. A 2004. június végi harmadik forduló első napján az amerikai fél George W. Bush elnök személyes jóváhagyása alapján átfogó kompromisszumos javaslattal állt elő: ha a KNDK teljes mértékben felhagy a nukleáris programmal, energiaszükségletének kielégítésére havi 45 ezer tonna kőolajat kaphat. Mivel az észak-koreai delegációnak nem volt meghatalmazása ilyen horderejű kérdésekben dönteni, lényegében nem is tárgyaltak a javaslatról/ A tárgyalások folytatásának szükségességéről kötött megállapodás ellenére több mint fél éven keresztül nem tartottak újabb megbeszéléseket. 2005. február 10-én az észak-koreai tömegtájékoztatás hivatalosan bejelentette, hogy az ország rendelkezik nukleáris fegyverekkel. Erre válaszul 2005 szeptemberében az Egyesült Államok zároltatta a makaói Banco Delta Asia pénzintézetben lévő csaknem ötven észak-koreai számlát, amelyeken összesen 24 millió dollár volt. A pénzt elsősorban fegyveralkatrészek beszerzésére, illetve luxuscikkek vásárlására fordították, a számlák zárolása tehát érzékenyen érintette a phenjani vezetést. A KNDK válaszul be74 Külügyi Szemle
