Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2008 (7. évfolyam)
2008 / 4. szám - AFRIKA - Fodor Erika: Az európai-afrikai fejlesztési együttműködés helye a kibontakozó globális partnerségben
Az európai-afrikai fejlesztési együttműködés helye a kibontakozó globális partnerségben A kínaiak pragmatikus támogatása ugyanakkor az afrikaiak számára egyszerűbb, nincs transzparencia, monitoring stb., amihez például a DAC-tagországok segítség- nyújtása ragaszkodik. Elemzők szerint ezzel Kína rontja az elszámoltatási morált, s az afrikai elit is külön businesshez jut. Az elmúlt időszakban az Egyesült Államok is növelte érdekeltségeit Afrikában, ma több kőolajat exportál Afrikából, mint például Szaúd-Arábiából, s folyamatosan növeli a kőolaj-kitermeléssel összefüggő beruházásait. A közelmúltban Washingtonban mintegy ötvenmilliárd dolláros afrikai beruházást jelentettek be.17 Kínán kívül más nem DAC-tagok is érdekelődéssel fordultak Afrika felé, közülük India, Brazília, Törökország és Oroszország a legjelentősebbek. Oroszország és az EU „versenyez" többek közt a nigériai gázért is.18 Az EU 15 milliárd eurós kerettel kívánja megépíteni a Nigériából kiinduló, Nigeren és Algérián át húzódó gázvezetéket Európa ellátása érdekében. Ennek a nigériai területre eső szakasza mintegy ezer kilométeres lenne, vagyis a hazai hálózati szállítást is segíthetné. A vezeték kiépítését 2011-ben kezdenék el, kapacitása húszmilliárd köbméter lenne 2015-re. Sajtóhír szerint az uniót nem zavarja a Gazprom befektetési terve Nigériába, mivel a földgáz olyan cikk, amelynek kereskedelemét a piac szabályozza. Afrikai támogatóinak köre bővült, a kérdés az, csökkent-e ezáltal a szegénység, s mit kellene tenni ahhoz, hogy a kiszélesedett partnerség eredményekhez vezessen. Az MFC-k teljesítése Afrikában (New York, 2008. szeptember 22.) Az MFC-k teljesítésének felező értékelő New York-i ülését megelőzte az Accrában szeptember elején a segélyek hatékonyságáról rendezett konferencia. A résztvevők összegezték a párizsi nyilatkozat aláírása óta eltelt időszak eredményeit, mi történt a gyakorlatban, nőtt-e a hatékonyság, s milyen területeken. Gyakorlatilag felülvizsgálat történt. A konferenciát a közepesen sikeres konferenciák között fogják emlegetni, mivel az elhangzott tartalmas viták nem tükröződtek a konferencia dokumentumában, túlságosan sok kompromisszumot kötöttek a résztvevők, hogy egyáltalán dokumentum születhessen. Az Accra Agenda for Action nem mutat jelentős előrelépést a párizsi nyilatkozathoz képest, szinte újrafogalmazza, miket kell tenni a támogatások hatékonyabb, eredményesebb végrehajtásáért. Az accrai dokumentummal az EU sem volt elégedett. Az EU képviselői a maguk részéről több javaslatot tettek (legfontosabb a donorok közötti munkamegosztásra és magatartási normáira vonatkozott), amire olyan nagy donorok, mint az Egyesült Államok és Japán, nem reagáltak kedvezően. Az OECD DAC-on kívüli országok pedig nem támogatták, mivel még a párizsi nyilatkozat vállalásait sem tudják teljesíteni, to2008. tél 49
