Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2008 (7. évfolyam)
2008 / 4. szám - AFRIKA - Suha György: Magyarország gazdasági kapcsolatainak fejlődése a szubszaharai térségben
Suhn György össze két százalékát tudhatja magáénak, és egyedül Dél-Afrika szerepelt a negyven legfontosabb turistacélpont között. Természeti kincsei, gazdag és egzotikus kultúrája folytán óriási kiaknázatlan lehetőségei vannak, és biztató jel, hogy az elmúlt tíz évben az ágazat hét-nyolc százalékos éves növekedése a világátlag (öt százalék) fölött van, sőt Tanzániában évi húsz százalék (!) körüli ütemben nőtt. Nem véletlen, hogy a külföldi idegenforgalmi beruházások a turizmus által leginkább érintett országokban koncentrálódnak (Kenya, Namíbia, Gambia). A turizmus minél teljesebb kiaknázására számos szubszaharai ország mindent elkövet, nem fordít azonban figyelmet a konzerválásra, természeti és kulturális értékeinek megőrzésére. Az afrikai idegenforgalmi szektor jellemzője, hogy az alapvetően szegény nemzet- gazdaságok minél előbb minél több pénzt szeretnének nyerni a turizmusból, s nem számolnak annak káros hatásaival, szinte semmi tőkét nem fektetnek vissza a forrásokba. A turizmus témaköréhez tartozik még két gazdasági szektor, amely jelentősebb befektetői érdekeltségeket mozgat meg: a vadászterület-koncessziók értékesítése (Középafrikai Köztársaság, Kongó például) és a környezetvédelem. Továbbra sem hanyagolható el a magyar érdekkörű, közvetítő nagy- és kiskereskedelem a szubszaharai piacok irányába. A már hivatkozott tradicionális élelmiszer-ipari termékskála tovább bővíthető feldolgozott termékekkel (konzerv, bor, pezsgő, üdítőital, energiaitalok, italporok), magas árfekvésű luxus élelmiszerek (libamáj, szalámi, sonka) körével, háztartási vegyipari termékekkel (tisztítószerek, kozmetikumok), bútorokkal, világítótestekkel. Versenyképes árualap állítható össze vetőmagokból, növényvédő szerekből, számítástechnikai, távközlési eszközökből, gépjárműalkatrészekből. Keresett termékek lehetnek az élelmiszer-feldolgozó és csomagológépek, alkatrészek, a vegyipari segédanyagok, adalékok, de a speciális igényeket kiszolgáló biztonságtechnikai és védelemgazdasági termékek, felszerelések, katonai elektronika, rendészeti felszerelések széles köre is. Külön piaci elemzést igényel az építőipar igényeit kiszolgáló speciális árufélék, nyersanyagok köre (burkoló- és szigetelőanyagok, nyílászárók, épületgépészeti berendezések, luxusfelszerelések például). A megváltozott geopolitikai rendszerben a magyar gazdaság szereplői számára új lehetőségeket hordoznak a nemzetközi közösség forrásai is. A Világbank adatai alapján a kontinensre 35,1 milliárd dollár fejlesztési támogatás, segély érkezett 2005-ben. Ez az összeg a nyolcak 2007-es heiligendammi felajánlásával 2010-ig eléri a kétszázmilliárd dollárt. Afrika fejlesztésének globális politikai céljaiban mind a nemzetközi szervezetek (OECD, ENSZ), mind a szupranacionális országcsoportok (EU, G8-ak stb.) egyetértenek. A kontinens rövid és középtávú fejlesztési és segélyezési stratégiájából egyértelműen következik, hogy a végrehajtásban való részvétel elsőrendű magyar érdek, közvetlen gazdaságélénkítő hatásokat, piaci esélyeket hordoz. Az EU az afrikai, karibi és csendes-óceáni országoknak nem a központi költségvetéséből, hanem az erre a célra 38 Külügyi Szemle
