Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2008 (7. évfolyam)

2008 / 4. szám - AFRIKA - Suha György: Magyarország gazdasági kapcsolatainak fejlődése a szubszaharai térségben

Magyarország gazdasági kapcsolatainak fejlesztése a szubszaharai térségben A fenti összefüggésben nyilvánvaló, hogy a szubszaharai térség bizonyos feltételek fennállása esetén kitörési pont lehet a magyar gazdaságfejlesztési elképzelések számára, a régió új piaccá, befektetési célterületté válhat a magyar kis- és középvállalkozóknak. A fenntarthatófejlesztés-központú, koherens afrikai szemlélet elősegítheti a partneri viszony elmélyítését a nemzetközi fórumokon is. Kölcsönös, többoldalú érdekeket is szolgál, hiszen az Afrikai Unió tagállamai, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezeté­ben képviselt szubszaharai államok ma már tekintélyes világpolitikai tényezők. Ezen országoknak különösen fontosak az ENSZ és szakosított szervezetei által biztosított politikai keretek, az ezekhez akkreditált képviseleteik esetenként a más államokkal fenntartott diplomáciai kapcsolatok nélkülözhetetlen, egyedi csatornái. A külpiaci fejlesztés, a magyar export növelése mellett a szubszaharai együttmű­ködés - sajátos diplomáciai „melléktermékként" - multilaterális politikai sikerekkel kecsegtet a Magyar Köztársaság kormányzata számára, és számos olyan új gazdasági lehetőséget nyit meg, amely az ázsiai és európai piacon kivitelezhetetlennek tűnhet. Magyar vállalkozók a szubszaharai térségben A közhiedelemmel ellentétben Afrika nem teljesen ismeretlen terep a magyar gazdaság szereplői előtt. Az évtizedek alatt felhalmozódott tudás, személyes kapcsolatok és ta­pasztalatok - elegendő csak a Tesco nevét említeni - napjainkban is érdemi segítséget adhatnának a kontinens ismételt felfedezéséhez. Ennek ellenére a közepes és nagy- vállalatok ma közvetlenül nem vesznek részt a szubszaharai-magyar együttműködés­ben. Néhány vállalkozást leszámítva (Multi Marketing Group, Ahead Global) nincsenek szakértő cégek, helyi politikai, gazdasági ismeretekkel bíró, fejlesztési ügynökségként működő, élő hálózatot fenntartó tanácsadó vállalkozások. A jelentősebb méretű, regionális gazdasági befolyású afrikai államokban (mint ami­lyen Mali, Szudán, a Kongói Demokratikus Köztársaság, a Közép-afrikai Köztársaság, Zambia, Mozambik és Madagaszkár), és a kisebb országok nagy részében (Guinea, Benin, Togo, Ruanda, Burundi, Dzsibuti, Eritrea, Zimbabwe, Botswana, Szváziföld és Lesotho) egyáltalán nincs magyar vállalkozói jelenlét. Etiópiában a kereskedelem területén az orvosi műszerek, egészségügyi techni­kák, speciális textiltermékek exportja mellett a helikopterhajtómű-felújítás, a kávé- és vágottvirág-import tekinthető jelentősnek. Az olajiparban szivattyúállomások felújításával (Nigéria, Ghána), szintmérő beren­dezések, tartályparkok biztosításával (Csád, Ghána) vannak jelen hazai bejegyzésű vállalatok. Szénhidrogén-kutatási és -kitermelési jogokat Angolában szereztek a hazai szakcégek, Szenegálban borászat, üdítőital-gyártás és -kereskedelem, Gambiában gyü­mölcs- és fafeldolgozás, Elefántcsontparton útépítés, Szenegálban, Libériában és Sierra 2008. tél 31

Next

/
Thumbnails
Contents