Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2008 (7. évfolyam)
2008 / 4. szám - AFRIKA - Suha György: Magyarország gazdasági kapcsolatainak fejlődése a szubszaharai térségben
Sulin György Eltérő prioritásai és az egyelőre korlátozottan rendelkezésre álló fejlesztési források miatt a régió lehetőségeinek valós kihasználását a vállalkozói szférára hagyja. Ez utóbbi pedig nem igazán él a kínálkozó lehetőségekkel. Politikai és szakmai konszenzus látszik körvonalazódni abban a kérdésben, hogy euroatlanti elkötelezettségünk okán, tényleges külügyi, biztonsági és humanitárius érdekeink képviselete érdekében a szubszaharai Afrikát is beillesszük külkapcsolataink szélesebb összefüggései közé. A nemzetközi figyelem - különösen egyes EU-tagállamok térségbeli kötődései miatt - erőteljesen Afrika felé fordult. Ebben a folyamatban a kapcsolatépítés fejlesztéspolitikai és gazdasági dimenziói nyernek egyre növekvő jelentőséget. Annak ellenére, hogy Afrikában Magyarországnak nincs történelmi gyökerű mélységi kapcsolatrendszere, s ezzel együtt járó felelőssége sem, uniós tagságunk újfajta kötelezettségekkel és lehetőségekkel jár. Első közelítésben mozgásterünket leginkább a nemzetközi fejlesztés eszközrendszere, a magyar NEFE-politika determinálja. Ez utóbbi a magyar külkapcsolati rendszer integráns részeként napjainkra valódi eredményeket mutathat fel. A fejlesztéspolitika szubszaharai kontextusban ugyanakkor kapacitásbővítést (külképviseleti hálózat, pénzügyi és humán erőforrások) és a politikai tudatosság, a szakmai kommunikáció növelését igényli. A nemzetközi közösség állásfoglalásai, az EU, az ENSZ és az OECD irányelvei ugyanakkor számos alkalommal hivatkoznak a donor országok közvetlen afrikai gazdasági jelenlétének intenzívebbé tételére, a kétoldalú üzleti kapcsolatok bővítésére, valamint a kedvezményezett országok gazdasági-társadalmi előrehaladását célzó közvetlen tőkekihelyezésekre, beruházásokra. A magyar vállalkozói érdek tehát végső soron egybecseng a nemzeti prioritásokkal: a gazdasági aktivitás bővítheti kül- és biztonságpolitikai mozgásterünket, erősítheti céljaink elérését, nemzetközi kapcsolataink diverzifikálását. A fentiek figyelembevételével a magyar kormányzat, - elsősorban a külügyi vezetés - három jól azonosítható területen járulhat hozzá a magyar gazdasági érdekek afrikai megjelenéséhez: • A külpolitika elősegítheti az afrikai áruk és szolgáltatások globális piacra jutását, koherens és konzekvens nemzetközi kereskedelempolitikai eszközökkel, elsősorban az EU és a WTO intézményrendszerében • Szintén multilaterális eszközök alkalmazásával a magyar kormány érdemben járulhat hozzá az optimális afrikai üzleti környezet megteremtéséhez, elsősorban a korrupció visszaszorításához, illetve egyes államok pénzügyi rendszereinek fejlesztéséhez • Kétoldalú kapcsolatrendszerünkben különös figyelmet kell fordítani az egyes afrikai partnerországokkal kialakított gazdasági együttműködéseink strukturális kérdéseire (tudásalapú segélyezés, kapacitásbővítés, oktatás-képzés, B2B információk közvetítése stb.) 30 Külügyi Szemle
