Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2008 (7. évfolyam)
2008 / 4. szám - AFRIKA - Suha György: Magyarország gazdasági kapcsolatainak fejlődése a szubszaharai térségben
Magyarország gazdasági kapcsolatainak fejlesztése a szubszaharai térségben eseti, egyedi és elszigetelt próbálkozások jellemzik. Biztató, hogy a viszonylag kis - bár tendenciáját tekintve lassan növekvő - számú magyar mikrovállalkozás eredménye egyre több céget inspirál afrikai jelenlétre, üzleti terjeszkedésre, ehhez azonban állami támogatás, intézményes segítség jelenleg nem társul. Ugyanakkor a fekete kontinens az elmaradottság, a hiányos infrastruktúra, a fejletlen oktatási rendszerek és az alulfejlett mikrogazdasági állapotok ellenére a nemzetközi gazdasági érdekérvényesítés egyik meghatározó terepe maradt. Az afrikai integrációs rendszerek, regionális szerveződések, főképpen az Afrikai Unió intézményeinek gazdaságélénkítő szándékai, politikai nyilatkozatai hosszú távon nem maradtak hatástalanok. A csaknem 900 milliós fogyasztói piaci potenciál, a szinte korlátlan nyersanyagva- gyon és egyes államok kiugróan magas gazdasági növekedése egyszerre vezet ahhoz a következtetéshez, hogy a kontinenst nem lehet, és nem is szabad a jövőben a magyar gazdaságdiplomácia perifériális területének tekinteni. Fejlesztéspolitikai és gazdasági prioritások Magyarország a versenyképes, globális világpolitikai szerep betöltésére alkalmas Európai Unió kialakításában és fenntartásában érdekelt, ez az elvárás pedig nehezen értelmezhető modern, sajátságosán magyar Afrika-politika nélkül. A rendszerváltás óta eltelt két évtized során nem fordítódott kellő figyelem a kontinensre, kétoldalú politikai, gazdasági hangsúlyok gyakorlatilag csak a Maghreb-zóna államaival történő együttműködésben fogalmazódtak meg. A kontinens szubszaharai térségében a magyar külpolitika teret, a magyar külgazdasági érdek piacot veszített. Aktív EU-tagállamként a helyzet gyökeresen megváltozott. A csatlakozásra történő felkészülés időszakában a korábbi, uniós mintákat követő, olykor erőteljesen információhiányos, defenzív kapcsolatépítés helyett immár a döntéshozatali folyamatok felelős szereplőjeként kell kialakítanunk viszonyunkat a régióval. Az együttműködés lehetséges területei ugyanakkor nem függetlenek egymástól, és nem kezelhetők egyedi szakkérdésekként sem. Adekvát magyar válaszokat, valódi magyar hozzáadott értéket kell teremtenünk nemcsak európai felelősségünk részeként, hanem evidens gazdasági érdekeink védelmében is. Afrika nemcsak szereplője, hanem formálója is a világgazdaság globális folyamatainak. Ezt a kettősséget leginkább a svéd Afrika-politika könnyen megjegyezhető, skandináv célszerűséget és egyszerűséget sugalló „AAA" rövidítése azonosítja (Africa=Actor+Arena). Az ebben a komplex rendszerben elfoglalt magyar pozíció és küldetés megfogalmazása összetett külgazdasági és külpolitikai tervezést igényel. A magyar lehetőségek afrikai azonosítása és kiaknázása viszont nem kizárólagosan külügyi kompetencia, még akkor sem, ha az elfogadott magyar külpolitikai stratégia ma még nem biztosít proaktív környezetet az afrikai gazdasági jelenléthez. 2008. tél 29