Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2008 (7. évfolyam)
2008 / 4. szám - AFRIKA - Suha György: Magyarország gazdasági kapcsolatainak fejlődése a szubszaharai térségben
Magyarország gazdasági kapcsolatainak fejlesztése a szubszaharai térségben Suha György z Afrikával foglalkozó magyar szakemberek a rendszerváltás után először 1994 novemberében, alig fél évvel az uniós csatlakozásunk után fogalmazták meg azt a napjainkban már szinte közhelynek tűnő álláspontot, mely szerint az új geopolitikai helyzet, a huszonöt európai állam közösségéhez való tartozás fontos hangsúlyokkal és új kihívásokkal gazdagítja a magyar mozgásteret az unión kívüli világgal, így például az Afrika szubszaharai térségével való, kölcsönös előnyökön alapuló együttműködésben is. A Magyarország Afrika-politikáját elemző tanácskozás zárónyilatkozata szerint a kibővült politikai keretek, az integrációs helyzetből fakadó gazdasági előnyök a magyar Afrika-politika számára új fejezet megnyitását teszik lehetővé. „Az adottságok kiaknázásához feltétlenül szükséges az afrikai térséggel kapcsolatos tévhitek eloszlatása, a felszínes közhelyek kiváltása valós ismeretekkel. A civil nyitottság megalapozása, a szemléletváltás és a kezdeményezőkészség bátorítása nem csak politikusi feladat" - áll a dokumentumban. Néhány esztendő elteltével a szakértők ma is megegyeznek abban, hogy társadalmi összefogásra, új gazdasági szemléletre, vállalkozói nyitottságra és kezdeményezőkészségre van szükség annak érdekében, hogy Afrika szubszaharai térségének államai ne pusztán segélyek, humanitárius adományok kedvezményezettjei legyenek, hanem saját fejlődésük érdekében, a kölcsönös előnyök szem előtt tartásával válhassanak magyar termékek és szolgáltatások, valamint a tudásalapú gazdaság piacává. Ebben a folyamatban jelentős eredmény, hogy Afrika ismét érdekessé és vonzóvá vált a magyarországi közbeszédben. A tudományos műhelyek, a civilszervezetek, a turisták és a sajtó érdeklődése ma már kézzelfogható, így bátran kijelenthető, hogy a Szaharától délre eső régió másfél évtized után visszakerült hazánk politikai térképére. A gazdasági lehetőségeket tekintve ugyanakkor mintha konzerválódott volna a rendszerváltás utáni évekre jellemző érdektelenség. Az okok ismertek: a magyar kis- és középvállalkozások alapvetően helyismeret- és információhiány miatt alig vannak jelen a kontinensen. A hazai vállalkozói hozzáállást 28 Külügyi Szemle
