Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2008 (7. évfolyam)
2008 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Fischer Ferenc: Stratégiai Szövetség, társult tagsági viszony az Európai Unió Latin-Amerika-politikájában: a chilei példa
Stratégiai szövetség, társult tagsági viszony az Európai Unió Latin-Amerika-politikájában Lagos elnök kijelentette azt is, hogy az aláírás napján „bizonyos fokig Chile ma visszatér Európába"P 2002 első felében az Európai Unió elnökségét Spanyolország és Jósé Maria Aznar miniszterelnök látta el. Miután éppen ebben az időszakban hosszú hónapok kitartó egyeztető munkálatai után értek végkifejlethez az Európai Unió és Chile közötti tárgyalások, ezért az ünnepélyes aláírásra kiváló lehetőséget kínált az a Madridba, 2002 májusára tervezett az Európai Unió, Latin-Amerika és a Karib-térség II. Csúcsértekezlete, ahová 15 európai és 33 latin-amerikai államfőt és kormányfőt vártak. A spanyol miniszterelnök házigazdaként az EU-Chile társulási megállapodás kapcsán úgy nyilatkozott, hogy „olyan ambiciózus megállapodást írt alá az Európai Unió Chilével, hogy az a 21. század szabadkereskedelmi megállapodásainak modelljéiil szolgálhat."6 A spanyol miniszterelnök szerint Chilének mint az Európai Unió társult államának és Spanyolországnak mint az Európai Unió tagjának, amelyet intenzív és tradicionális kötelékek kötnek a latin-amerikai térséghez, együttesen közös és megkülönböztetett felelősséget kell vállalniuk az Európa és Latin-Amerika közti stratégiai szövetségi kapcsolatok további fejlesztéséért. Az Európai Bizottság elnöke, Romano Prodi ünnepi beszédében kiemelte, hogy a Chile és az Európai Unió közti társulási szerződés a mindkét fél részéről kifejtett tartós és erős politikai akarat és törekvés eredménye, amely „a közös értékeken nyugszik, és a földrajz elválasztja ugyan egymástól Latin-Amerikát és Európát, de a történelem és a kultúra összeköti őket”. E társulási megállapodás ambiciózus, több vonatkozásban újat hozó konstrukció, amely elősegíti, hogy az együttműködés egyfajta „stratégiai társulás" legyen politikai, kooperációs és gazdasági téren. Az a „stratégiai szövetség" (Asociación Estratégica), amely az Európai Unió és Latin-Amerika között formálódik, szögezte le Prodi, nem egyszerű óhaj: a Chile és az Európai Unió közötti megállapodás geopolitikai szinten világos manifesztálása annak, hogy az Európai Unió, bár a latin-amerikai térségtől földrajzilag távol fekszik, tud és akar aktív szerepet játszani a világ e távoli régiójában.7 A Chile és az EU közötti „negyedik generációs" társulási egyezmény három fő pillére A társulási megállapodás három fő pillére a politikai dialógus, a kereskedelem liberalizálása és a kooperáció. A politikai dialógus célja, hogy együttesen munkálkodjon az Európai Unió és Chile a nemzetközi politikában, kereskedelmi téren egy szabadkereskedelmi zónát hozzon létre, a kooperáció pedig lehetővé teszi Chilének, hogy bekapcsolódjék az európai kontinens innovatív tudományos-technológiai programjaiba. Ezt a minőségileg egészen új társulási szerződésrendszert gyakran az európaiak és a chileiek is „negyedik generációs plusz" szerződésnek nevezték: Quarta Generáción Plus. A megállapodás része 2008. ősz 35
