Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2008 (7. évfolyam)
2008 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Szilágyi István: Az Európai Unió és Latin-Amerika: biregionális stratégiai szövetség
Az Európai Unió és Latin-Amerika: biregionális stratégiai szövetség Értékelhetjük bárhogyan is az ibér-amerikai csúcsértekezletek integrációval kapcsolatos szerepét, néhány dolgot már elöljáróban leszögezhetünk. A politikai dialógus sajátos, egyre inkább konszolidálódó mechanizmusát alkotják. A részt vevő országok vezetői számára a tapasztalatok átadásának és a megegyezések kidolgozásának fórumául is szolgálnak. Az abban részt vevő népeknek-nemzeteknek számos, identitásukat erősítő és fejlődésüket segítő programokat indított be. A megegyezéses formulák és tartalmak egyre inkább integrációs formát és tartalmat öltenek. S végezetül: a csúcs- találkozók rendszeres megtartásával, az azokon elfogadott programok beindításával létrejött és intézményesült az Ibér-amerikai Nemzetek Közössége. A huszonegy ország együttműködésének elvei és fő célkitűzései az 1991 óta eltelt több mint egy évtized tapasztalatai alapján kiállták az idők próbáját. Az elsőt követő további csúcsértekezleteken59 az aktuális helyzetnek megfelelően átmeneti, konjunkturális súlyponteltolódások bekövetkeztek ugyan a mexikói nagyvárosban felvázolt programhoz képest, az alapkoncepció azonban nem változott, sőt az 1999-es kilencedik, havannai találkozón a megállapodásos együttműködés hatékonyabb koordinálása érdekében döntés született egy madridi székhelyű Ibér-amerikai Együttműködési Titkárság (Secretaria de Cooperación Iberoamericana, SECIB) felállításáról. A SECIB költségvetésének 80 százalékát a titkárság létrehozása élharcosának számító Spanyolország biztosítja. Az 1991. július 18-19-i guadalajarai nyilatkozat 24 pontot tartalmazó bevezető részből és három rövidített, az együttműködés kulcsfontosságú területeit taglaló fejezetből áll. Az ibér-amerikai államfők és kormányfők már a deklaráció bevezető mondatában kijelentik: 1. „...javasoljuk, hogy kormányaink összehangolt politikai akarattal segítsék elő a kihívások megválaszolását és a bennünket összefűző történelmi és kulturális rokonság alapján teremtsék meg a párbeszéden, az együttműködésen és szolidaritáson alapuló egység intézményét. 2... .nemzetek olyan hatalmas közösségét alkotjuk, amelynek a közös gyökere és gazdag kulturális öröksége e népek összességében, hitekben és a vér különbözőségében áll... készek vagyunk a harmadik évezredben közösségünk erejét együttesen tervezni. 3. ...közösségünk működése a demokrácián, az emberi és szabadságjogok tiszteletben tartásán alapul. E kereteken belül megerősítjük a szuverenitás, a be nem avatkozás elveit, a népeknek a békéhez, stabilitáshoz, az igazságos politikai berendezkedés megteremtéséhez való jogát. 4. ...tiszteletben tartjuk a különbözőségeket, a társadalmainkat jellemző sokszínűséget; cselekedeteinket a párbeszéd, a szolidaritás és a közösen egyeztetett akciókon alapuló ibér-amerikai együttműködés vezérli."60 A nyilatkozat bevezető fejezetének további pontjai konkrét kérdésekben tartalmaznak elvi állásfoglalásokat. A későbbiek folyamán ezek a megállapítások az egyeztetett közös külpolitika legfontosabb sarokköveivé váltak. 2008. ősz 27
