Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2008 (7. évfolyam)
2008 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Szilágyi István: Az Európai Unió és Latin-Amerika: biregionális stratégiai szövetség
Szilágyi István Az ibér-amerikai államfők és kormányfők hangsúlyozták a béke, a társadalmi jólét és igazságosság elveinek tiszteletben tartását. A nemzetközi jogból eredő legfontosabb kötelezettségeknek az általános leszerelést említették. Elismerték az indián népek (Latin-Amerika őslakosságának) hatalmas hozzájárulását az emberiség fejlődéséhez és a társadalmak pluralizálódásához. „Elhatározott szándékunk - hangoztatják - a regionális és szubregionális integrációs folyamatok fejlesztése és... az ideológiai alapú kétpólusosság felszámolásával a technológiában és tőkében gazdag Észak és a perspektívában szegény Dél közötti különbség megszüntetése." 61 A huszonegy vezető politikus a régió növekedésének és fejlődésének legfőbb akadályát a külső adósságállományban látja. Hitet tesznek végezetül az oktatás, a kultúra és a saját identitás erősítése mellett. „Mi, ibér-amerikai államfők és kormányfők egyetértünk abban - áll a nyilatkozat bevezető részének utolsó, huszonegyedik pontjában -, hogy a még szélesebb és a még hatékonyabb együttműködés megvalósítása érdekében folytatni kell a rendszeres konzultációkat, a véleménycseréket, amelyek a közös politika kialakítását és a közösségből fakadó előnyök optimális kihasználását eredményezik. Megegyeztünk a következő célkitűzésekben."62 Ez után következett a három fejezetbe foglalt célok felsorolása. Az első kérdéskör a nemzetközi jog érvényességéhez kapcsolódik. E fejezetben a bevezető rész gondolatainak részletesebb kifejtése történik. A második fejezet a gazdasági és szociális fejlődés előmozdításának akcióprogramjával foglalkozik. Az oktatás és kultúra című rész legnagyobb újdonsága egy tudáson, művészeteken és kultúrán alapuló ismeretek közös piaca elnevezésű térség létrehozására irányuló javaslatban áll. Ennek érdekében elő kívánják segíteni a szellemi szféra különböző területein dolgozó ibér-amerikai szakértők rendszeres cseréjét, találkozóit, könyvtári hálózat létrehozását. Döntöttek a felsőoktatási intézmények közötti kapcsolatok intenzívebbé tételéről, kulturális, tudományos programok és ösztöndíjak rendszerének kiszélesítéséről. „A fent említett célok érdekében úgy döntöttünk - áll a spanyol kulturális külpolitika és a részt vevő államok kapcsolatai szempontjából történelmi jelentőségű dokumentum záró részében -, hogy az ibér-amerikai országok között a legmagasabb szintre emeljük a párbeszédet. A mexikói Guadalajarában összegyűlt állam- és kormányfők úgy határoztunk, hogy létrehozzuk Amerika és Európa spanyolul és portugálul beszélő államfőinek és kormányfőinek ibér-amerikai konferenciáját... Ezeknek az értekezleteknek a megrendezése előre viszi azt a politikai, gazdasági és kulturális folyamatot, amely révén országaink a globalitás körülményei között közösen eredményesebben tudnak küzdeni a teljes körű átalakításokért. Kifejezésre juttatjuk egyetértésünket, hogy a soron következő csúcsértekezlet előtt kölcsönösen információt cserélünk az e nyilatkozatban foglalt célok elérése érdekében tett előrehaladásról."63 A guadalajarai dokumentum elfogadásával és aláírásával, az Ibér-amerikai Nemzetek Közösségének létrejöttével Spanyolország és az érintett államok közötti kapcsolatok 28 Külügyi Szemle
