Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2008 (7. évfolyam)
2008 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Szilágyi István: Az Európai Unió és Latin-Amerika: biregionális stratégiai szövetség
Az Európai Unió és Latin-Amerika: biregionális stratégiai szövetség révén támogatásáról biztosította a szociális kohézió céljának megvalósítását. Állást foglalt a felsőoktatást, a kutatást, a tudományt, a technológiai haladást és a kultúrát segítő programok és intézkedések mellett. A csúcsértekezleten már megjelent az úgynevezett „bolívári alternatívát" képviselő, a Latin-Amerikával szemben követett uniós gazdaságpolitikával elégedetlen államok csoportja. Az Evő Morales bolíviai államfőt, a kubai delegátust és a caracasi kormányzatot magában foglaló csoport hangadója és szóvivője Hugo Chávez venezuelai elnök volt. Fellépésük jelzi, hogy a két régió közötti stratégiai szövetség kiépítéséhez nem vezet tükörsima út. Az Európai Unió és Latin-Amerika államfőinek és kormányfőinek ötödik csúcstalálkozójára362008. május 16-17-én került sor Limában. A perui fővárosban kibocsátott nyilatkozat a Határozzuk meg népeink prioritásait együtt3, címet viseli. Annak ellenére, hogy a dokumentum preambuluma a két régió közötti kapcsolatok új szakaszáról ír, az értekezlet csupán részben tudta feloldani a korábbi ellentmondásokat. Latin-Amerika képviselői az EU hatékony és sikerrel kecsegtető válaszát várták az aszimmetrikus viszonyrendszer megszüntetésére. A találkozó központi témáját a stratégiai partnerség további erősítése, a fenntartható fejlődés és a szociális kohéziónak az ezredvégi célok teljesítéséhez kapcsolódó kérdései képezték. Annak ellenére, hogy a részt vevő felek a prioritásokban egyetértettek, különböztek az álláspontok azok tartalmát illetően. Az Európai Unió a fenntartható fejlődés környezetvédelmi, klimatikus aspektusaira és az energiahordozók problémáira koncentrált. A latin-amerikai tárgyalófél a fenntartható fejlődésnek a szociális kohézióval összefüggő kérdéseit, a szegénység, az egyenlőtlenség és a társadalmi kirekesztettség megszüntetését tekintette a legfontosabb feladatának. Egyetértés mutatkozott abban, hogy a stratégiai partnerség megszilárdításához új együttműködési sémákra van szükség. Ezért legfőbb politikai eszközként a társulási egyezmények két- és többoldalú rendszerének kiépítését, valamint az afrikai, a karibi és az ázsiai országokkal kötött gazdasági társult partnerségi szerződéseket határozták meg. A tanácskozáson döntöttek a stratégiai szövetség elméleti és gyakorlati kérdéseivel foglalkozó EU-LAC Alapítvány felállításáról. Üdvözölték az EuroLat Parlamenti Közgyűlésének határozatát, és elfogadták az általa javasolt integrációs mechanizmus létrehozását. Döntöttek arról is, hogy a következő csúcsértekezletet 2010 első félévében Spanyolországban, a spanyol EU-elnökség periódusában tartják. A limai csúcstalálkozón világossá vált, hogy az EU Latin-Amerika országai és integrációs szervezetei, valamint a régióközi kapcsolatok esetében is alkalmazhatónak látja a strukturált politikai párbeszéd módszerét, az egyéni bánásmód és elbírálás lehetőségét, s hogy az amerikai félteke déli országai között sincs teljes egyetértés a kontinens új típusú integrációs szervezeteinek (Mercosur, Unasur, Banco del Sur, PetroAmérica, CIN stb.) a stratégiai szövetség erősítésében játszott szerepéről. 2008. ősz 17
