Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2008 (7. évfolyam)
2008 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Szilágyi István: Az Európai Unió és Latin-Amerika: biregionális stratégiai szövetség
Szilágyi István Guadalajara városában tartották. Az ötvennyolc nemzet legmagasabb szintű képviselőinek részvételével megrendezett tanácskozáson a gazdasági és kereskedelmi együttműködés kérdései kapták a legnagyobb hangsúlyt. A közös célt továbbra is a szabadkereskedelmi egyezséget tartalmazó társulási megállapodás megkötése képezte. Ennek megvalósítását azonban már a 2004 júniusában létrejövő új összetételű Európai Parlament és Európai Bizottság kompetenciájába utalták. Azt mindenesetre bejelentették, hogy az EU és a több szubregionális gazdasági integrációs szervezetet tömörítő latin-amerikai térség között a politikai értelemben vett tárgyalások lezárultak. A 2004. május 28-29-én ülésező guadalajarai csúcsértekezlet nyilatkozata33 104 pontból áll, és a korábbi államfői és kormányfői értekezletekhez képest számos új elemet tartalmaz, illetve értelmezésében a hagyományosnak számító elemek is új hangsúlyt kapnak. A tanácskozás határozottan kiáll a többoldalú nemzetközi rendszer megteremtése és a két régió viszonyában a társadalmi kohézió elvének és gyakorlatának konzekvens - az ezredvégi célokkal kompatibilis - érvényesítése mellett. Kiemeli az EU és a Karib-térség között létrejött Gazdasági partnerségi egyezmény (Economic Partnership Agreement, EPA) fontosságát. Latin-Amerika gazdasági fejlődése szempontjából hangsúlyozza az Európai Beruházási Bank, az Amerika-közi Fejlesztési Bank, a Karibi Fejlesztési Bank, az Andok Fejlesztési Társaság, a Közép-amerikai Gazdasági Integrációs Bank együttműködésén alapuló koordinált fejlesztések fontosságát. Nagy súlyt helyez a Rio de Janeiróban és Madridban beindított fejlesztési programok folytatására s a közös felsőoktatási térség megteremtésének kérdésére. Meghirdette a stratégiai partnerség konszolidációját és további erősítését. Az Európai Unió és Latin-Amerika államfőinek és kormányfőinek negyedik csúcstalálkozója 2006 májusában volt Bécsben. A Biregionális stratégiai szövetség erősítése címet viselő, ötvenkilenc pontból álló nyilatkozat34 tizenhat fő témakörben vizsgálta a stratégiai partnerség helyzetét. Állást foglalt a demokrácia és az emberi jogok biztosítása mellett. Hangsúlyozta különleges érdekeltségét a XVII. EU-LAC Parlamentközi Konferencia 2005. június 14. és 17. között Limában megtartott javaslatának valóra váltásában, azaz támogatásáról biztosította az EuroLat Parlamenti Közgyűlés létrehozását.35 Üdvözölte az Európa-Latin-Amerika és a Karib-térség Civil Társadalmai Fórumának tevékenységét, nagy jelentőséget tulajdonítva a szerveződésnek a stratégiai szövetség elmélyítésében. Megismételte a korábbi csúcstalálkozók többoldalú nemzetközi rendszer kialakítására irányuló elkötelezettségét, a béke, a biztonság fontosságát, a nemzetközi jog tiszteletben tartását. Foglalkozott a terrorizmus, a drogok és a szervezett bűnözés, a környezet- védelem, valamint az energiaellátás kérdéseivel. Kiemelt fontosságot tulajdonított az EU és a latin-amerikai térség országaival (Chile, Mexikó) és integrációs szervezeteivel - Mercosur; Andok Közösség; a Karibi Fórum, Cariforum; a Közép-amerikai Közös Piac, Caricom - kötött társulási egyezményeknek, és üdvözölte az Európai Befektetési Bank Karib-térségi tevékenységét. Harcot hirdetett a szegénység, az egyenlőtlenség és a társadalmi kirekesztettség ellen. Latin-Amerika gazdasági fejlődésének előmozdítása 16 Külügyi Szemle
