Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2008 (7. évfolyam)
2008 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Szilágyi István: Az Európai Unió és Latin-Amerika: biregionális stratégiai szövetség
Szilágyi István • a szeptember 11. utáni forgatókönyv: az Egyesült Államok saját katonai erején alapuló szuperhatalmi törekvéseinek a biztonság egyetemes igényével történő összekapcsolása; • előrelépés és megtorpanás a többoldalú nemzetközi rendszer és globális kormányzás kiépítése területén; • a fejlődésről kialakult új konszenzus: harc a szegénység ellen és az ezredvégi célok megvalósításáért. A globális tendenciákat kiegészítik az unión belül érvényesülő tendenciák: • az EU mint gazdasági és nemzetközi szereplő konszolidálódása. CESDP23. Az EU mint „globális szereplő" megjelenése a nemzetközi küzdőtéren; • szeptember 11. és Irak következményei; • a keleti bővítés. A határos zónák új biztonsági és stabilitást érintő kihívásai. Szomszédságpolitika; • a 2005-ös válság: európai alkotmány és pénzügyi perspektívák. A két régió viszonyát befolyásolják a Latin-Amerikában uralkodó tendenciák is, melyek legfontosabbjai a következők: • az „új regionalizmus"-megegyezés politikája és a gazdasági integráció; • demokratikus konszolidáció versus politikai instabilitás; • az eddig követett fejlődési modell válsága: a „konszenzustól a posztkonszenzus" állapotához vezető út; • az egyenlőtlenség jelenléte; • az indián kérdés megjelenése, politikai, etnikai és integrációs következményei. A két régió stratégiai partnerségének megteremtése, a közös célok és prioritások megfogalmazása és intézményesítése folyamatában, a lehetséges forgatókönyvek felvázolása során e tendenciák figyelembevétele elengedhetetlen fontosságú. Hasonlóképpen foglalt állást a 2007 decemberében ülésező EuroLat, az Európai Unió és Latin-Amerika parlamentjeinek képviselőit egyesítő Euro-Latin Parlamenti Közgyűlés. A biregionális stratégiai szövetség egyik legfontosabb fórumának számító testület december 20-án elfogadott határozatában hangsúlyozza: „E stratégai partnerség céljai addig nem teljesülnek, amíg a társadalmak között nem jön létre a szociális fejlődés előmozdítása érdekében olyan szoros együttműködés, amely döntő módon hozzájárul a szegénység és az egyenlőtlenség drasztikus csökkentéséhez Latin-Amerikában, amely cél elérését megkönnyíti a régiónak az elmúlt években produkált folyamatos gazdasági növekedése és mindazoknak a tapasztalatoknak az átadása, amelyeket a társadalmi kohézió megteremtése területén az EU nyújtani tud. Latin-Amerika emberi erőforrásokban és nyersanyagokban gazdag és nagy jelentőségű piaca az uniónak; az unió a jelenlegi aszimmetrikus kereskedelmi kapcsolatok ellenére Latin-Amerika gazdasági, ipari, tudományos és technológiai fejlődésének kulcspartnere, és hozzájárulhat a régió Eszak-Amerikához fűződő hagyományosan szoros 12 Külügyi Szemle
