Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2008 (7. évfolyam)
2008 / 1. szám - BALKÁN - Vincze Dalma: Az Európai Unió és a Nyugat-Balkán kapcsolatai és az unió bővítési stratégiájának változásai
Vincze Dalma mánia, Bulgária 2007. január 1-jei csatlakozásának tapasztalatai mennyiben befolyásolták az unió bővítési politikáját. Az Európai Unió ma csak a Nyugat-Balkán országainak és Törökországnak ígér uniós csatlakozást. Annak tudatában, hogy a közösséghez való csatlakozás milyen pozitív hatásokkal bír egy ország demokratikus átalakulásában és az európai értékeknek tekintett jogelvek átvételében, az EU keleti szomszédai számára kidolgozta - a csatlakozási perspektíva helyett - a kapcsolatok új eszközét, az európai szomszédságpolitikát. A Nyugat-Balkán országai számára nyitva áll az unió kapuja, amennyiben a különböző feltételeket teljesítik. Ha össze karjuk hasonlítani a korábbi bővítések és az unió nyugat-balkáni politikáját, akkor az első szembetűnő különbség, hogy a teljesítendő feltételek köre és száma kibővült. A kelet-közép-európai, balti országoknak a koppenhágai kritériumok teljesítése volt a feladatuk. A nyugat-balkáni országok esetében a stabilizációs és társulási folyamatban megfogalmazott feltételek köre túlmutat a koppenhágai kritériumokon, mivel olyan konkrét politikai követelményeket is megfogalmaz, mint a menekültek visszatérésének segítése vagy ad hoc a Nemzetközi Büntetőörvényszékkel való együttműködés. Újabb elem a regionális együttműködés feltételének bevezetése a folyamatba. A legutóbbi bővítések során az unió kétoldalú alapon szemlélte az államokat, a köztük lévő regionális együttműködés kiépítésének kritériuma nem szerepelt az unió által elvárt feltételek között. A nyugat-balkáni országok esetében ez a feltétel nagy hangsúlyt kap, mivel az unió úgy gondolta, hogy a háború után az országok közötti kapcsolatok erősítése hozzájárul a térség stabilizációjához. A kelet-közép-európai államok esetében alkalmazott bilaterális szemlélet versengést generált a csatlakozni kívánó országok között a integrációs fejlődés és az átmenet gyorsaságában. Ez a fajta versengés egy olyan törékeny régió esetében, mint a Nyugat-Balkán, minden bizonnyal számos nehézséget szülne.38 így az országok egyedi megközelítése és teljesítményük egyéni értékelése különösen fontos. Újabb változás a kibővült feltételek teljesítésének szigorúbb ellenőrzése.39 Az unió bővítési politikájának ilyen irányú elmozdulása már Románia és Bulgária csatlakozásával kapcsolatban is látható volt. A román és a bolgár csatlakozási dokumentumba szá- nos védőklauzulát építettek be, amely egy része a csatlakozás időpontját módosíthatta volna, másik része a csatlakozás időpontja után a meghatározott feladatok teljesítését ellenőzi. A nyugat-balkáni országok esetében az ez irányú változást az jelzi, hogy a stabilizációs és társulási megállapodásokban szabott feltételek teljesítésének meg kell előznie a csatlakozás időpontját. Ráadásul a feltételek teljesítését nemcsak a bizottság ellenőrzi, hanem az EU más szereplői, főként az Európai Parlament is egyre inkább figyelmet fordítanak a kondíciók teljesítésére. A macedón tagjelölti státus körüli vitát követően elvárássá vált a tagjelölti státus vizsgálata előtt a stabilizációs és társulási megállapodás rendelkezéseinek teljesítése. Ráadásul a tagjelöltség vizsgálata, annak pozitív kimenetel esetén sem jár együtt automatikusan a csatlakozási tárgyalások megkezdésével. A csatlakozási tárgyalások eljárásában is számos finomodás történt.40 40 Külügyi Szemle
