Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2008 (7. évfolyam)

2008 / 1. szám - BALKÁN - Vincze Dalma: Az Európai Unió és a Nyugat-Balkán kapcsolatai és az unió bővítési stratégiájának változásai

Az Európai Unió és a Nyugat-Balkán kapcsolatai és az unió bővítési stratégiájának változásai Az IPA már megvalósítja a stabilizációtól a társulás felé való átmenetet, mivel egy esz­köz alá rendezi a tagjelöltek és az SAP más államainak támogatását. A térség államainak útja a társulás felé Az unió által biztosított lehetőségekkel az országok belső lehetőségeik alapján más­képpen képesek élni. Albánia a stabilizációs és társulási megállapodással kapcsolatos tárgyalásokat 2003 januárjában kezdte meg. Ennek az elhúzódásnak a magyarázata ket­tős. Egyrészt az Európai Unió el kívánja kerülni, hogy olyan megállapodás szülessen, amelyik távol van a realitásoktól. Albánia belső helyzetének elemzése rávilágít arra, hogy az ország még mindig távol van a demokrácia megszilárdulásától. A legutóbbi választások33 is bizonyítják, hogy a demokrácia alapjainak megteremtése továbbra is feladat a kormányzat számára. Másrészt az ország és az EU kapcsolata nem mentes a bizonytalanságoktól és visszaesésektől. A stabilizációs és társulási megállapodás meg­kötését, az arról való tárgyalás megkezdését megelőző megvalósíthatósági tanulmányt az Európai Bizottság már 1999-ben elkészítette. Ezzel kívánta honorálni Albánia fele­lősségteljes megközelítését az 1999-es koszovói krízis alatt, valamint az ország stabili­zációs törekvéseit az 1997-es úgynevezett piramisbotrány után. Azonban a tanulmány végkövetkeztetése kedvezőtlen volt az ország számára, a tárgyalások megindítását a bizottság túl korainak tartotta.34 A tárgyalások megindítását még többször elhalasztot­ták, míg végül 2003-ban megkezdődhettek. Az unió magatartását a hezitálás majd a hirtelen előrelépések jellemzik. Ezt bizonyítja, hogy - annak ellenére, hogy az ország­ban az elmúlt években nem történt elmozdulás a várt reformok irányába - 2006 nyarán a stabilizációs és társulási megállapodást aláírták a felek. Ezt a bizalomerősítő gesztust a tagállami ratifikációs folyamat követi. Bosznia és Hercegovina integrációs perspektíváját tekintve Albánia mögött kullog. A megvalósíthatósági tanulmány 2003-ban készült el. Ebben megjelöltek 16 olyan terü­letet, amelyen előrelépést várnak a tárgyalások megkezdéséhez. A felsorolt kritériumo­kat végül sikerült a rendőrségi reform területére leszűkíteni, azonban az országgal kap­csolatban nagy probléma, hogy a 2005-ben megindult SAA-tárgyalások befejezéséhez működőképes állami berendezkedést kell felmutatni, olyat, ahol az entitások képesek a közös érdekeiket azonosítani és kompromisszumos módon cselekedni. A daytoni meg­állapodás 10. évfordulóján az Egyesült Államok kezdeményezésére napirendre került a megállapodás, így a bosznia-hercegovinai alkotmány reformja, azonban ennek meg­valósítása akkor a közelgő választások miatt lehetetlen volt. Az országban a várt átala­kulások lassan haladnak, főként a oktatás és a hadsereg átalakítása területein, ráadásul további problémát jelent a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnökre felál­lított hágai ad hoc Nemzetközi Büntetőörvényszékkel való együttműködés. Napiren­2008. tavasz 37

Next

/
Thumbnails
Contents