Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2008 (7. évfolyam)
2008 / 1. szám - BALKÁN - Vincze Dalma: Az Európai Unió és a Nyugat-Balkán kapcsolatai és az unió bővítési stratégiájának változásai
Vmcze Dalma 3. fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődés biztosítása, strukturális reformokat is; beleértve 4. a részt vevő országok közötti, az Európai Unióval és a tagjelölt kelet-közép-európai államokkal való kétoldalú és regionális együttműködés fejlesztése. Az országok európai perspektívájának újabb megerősítése jeleként a Barroso-bizott- ság megalakulása után a bővítési politikáért felelős Főigazgatóság vette át a CARDS program és a Nyugat-Balkánnal való politikai kapcsolatok kezelését a külkapcsolatto- kért felelős Főigazgatóságtól. Ezt a gesztust a térség államai már régóta szorgalmazták. A program végrehajtását Albániában, Bosznia és Hercegovinában és Horvátországban az Európai Bizottság helyi delegációi irányija. Szerbiában, Montenegróban, Macedóniában és Koszovóban az Európai Újjáépítési Ügynökség (European Reconstruction Agency, EAR) felelős a támogatások elosztásáért. Az Európai Újjáépítési Ügynökséget eredetileg az ENSZ igazgatás alatt lévő Koszovó újjáépítésének támogatására hozták létre, majd mandátumát fokozatosan terjesztették ki a környező országokra is. A program keretében folyósított támogatások összege és szektoriális elosztása országonként eltér. A program legnagyobb kedvezményezettje Szerbia és Montenegró. Ennek oka az, hogy az ország a Milosevic-rezsim bukása után kezdett el igazán intézményfejlesztésre, elzárkózásra fordítható anyagi támogatásokat kapni az uniótól, korábban a humanitárius segélyek domináltak. A támogatás magas fokának másik indoka, hogy a Szerbiának adott részbe számítják az ENSZ igazgatás alatt álló Koszovó tartománynak nyújtott uniós támogatásokat is.28 A CARDS mellett léteznek kisebb uniós segélyprogramok is, amelyek a Balkánra is irányulnak, azonban ezek mértéke messze elmarad a CARDS-éról. A nyugat-balkáni országok számára a kisebb segélyprogramok mellett az unió által biztosított kereskedelmi kedvezmények jelentenek jelentős támogatást. 2000 decembere óta a térség országai termékeik egy bizonyos körét vámmentesen és meny- nyiségi korlátozások nélkül exportálhatják az unió területére.29 A 2007-2012-es költségvetési periódusra a Nyugat-Balkán országainak az Európai Unió egy új támogatási eszközt az IPA-t (Instrument for Pre-accession Assistance)30 vezetett be. Az IPA keretében a már tagjelölt státussal bíró országoknak és a stabilizációs és társulási folyamat más országainak a támogatása együtt, egy eszközzel valósul meg. A kedvezményezettek körébe tartozik a nyugat-balkáni országokon kívül a tagjelölt státussal rendelkező Törökország is. A 2007. január 1. óta hatályos új eszköz a korábbi források (PHARE, ISPA, SAPARD, török előcsatlakozási alap, CARDS) egyesítésével mintegy 11,5 milliárd eurós támogatást irányoz elő az elkövetkező öt évre az érintett országoknak.31 Az IPA öt komponensből áll, ezek a komponensen fedik le a támogatási prioritások körét: 1. átmeneti támogatás és intézményépítés, 2. regionális és határon átnyúló együttműködés, 3. humán erőforrások fejlesztése, 4. vidékfejlesztés. Az öt terület közül az utolsó három keretében csak a tagjelölt státusúak kaphatnak támogatást.32 36 Külügyi Szemle
