Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2008 (7. évfolyam)
2008 / 2. szám - EURÓPAI UNIÓ - Molnár Anna: Európaizáció az olasz EU-koordináció tükrében
Európaizáció az olasz EU-koordináció tükrében Azokon a területeken, amelyek a tartományok vagy az autonóm megyék hatáskörébe tartoznak, de a helyi szintek nem teljesítik az EU-tagságból fakadó kötelezettségeket, az állam szabályoz rendeleti úton. Az állami rendelet tehát azokban a tartományokban vagy autonóm megyékben lép életbe, amelyekben nem született meg a helyi szintű jogszabály. A 11/2005. sz. törvény 15. cikkelye a parlament számára készített éves jelentéssel foglalkozik, amelyet minden év január 31-ig nyújt be a kormány a parlamentnek. A jelentés tartalmazza az európai integrációs folyamat fejlődését, kiemelt tekintettel az Európai Tanács és a Miniszterek Tanácsának tevékenységére, az intézményi kérdésekre, az EU külkapcsolataira, a bel- és igazságügyi együttműködésre és az EU-politikák általános irányaira. A jelentés beszámol az országnak a közösségi jogalkotási folyamatban való részvételéről (elsősorban az olasz politika fő irányairól a jogalkotás előkészítő szakaszában), valamint minden egyes közösségi politikával vagy jogszabálycsoporttal kapcsolatban megfogalmazott kormányzati iránymutatásról. A jelentés összefoglalja továbbá a társadalmi és gazdasági kohéziós politikák olaszországi megvalósítását, az országnak jutó pénzügyi forrásokat és a felhasználásuk helyzetét. Tartalmazza a két ház véleményét, észrevételeit és iránymutatását, illetve a Tartományok és Trento és Bolzano Autonóm Megyék Elnöki Konferenciájának, az Állam, a Tartományok és Trento és Bolzano Autonóm Megyék Közötti Kapcsolat Állandó Konferenciájának és a Tartományi és Autonóm Megyei Tanácsok és a Közgyűlések Elnökei Konferenciájának észrevételeit és kezdeményezéseit. A jelentésnek világosan kell tartalmaznia az elvégzett tevékenységek összefoglalását és az adott évben tervezett kormányzati irányokat. A tartományok szerepe az uniós döntéshozatalban Olaszországban a kilencvenes években indult el az a folyamat, amelynek keretein belül a tartományok hatásköre jelentős mértékben kiszélesedett. Az események felgyorsulásához az integrációs folyamat elmélyülése is hozzájárult. Minthogy az európai integráción belül a szubnacionális kormányzati szint szerepének bizonyos fokú növekedése napjainkban általános jelenségnek tekinthető, így részben - a belső föderális átalakulás társadalmi igényének növekedése mellett ez is hozzájárult az olasz államigazgatási reform elindulásához. A 2001-es alkotmánymódosítás következtében, amely széles körű jogalkotói hatáskörrel ruházta fel a rendes jogállású tartományokat is, a tartományok részt vehetnek az uniós jogszabályok átvételében. Az olasz alkotmány 117. cikke kimondja, hogy az állam és a tartományok együttesen gyakorolják a jogalkotói hatalmat, az alkotmányt, a közösségi szabályokat és a nemzetközi kötelezettségeket figyelembe véve. A módosítás egyik jelentősége éppen abban állt, hogy - az alkotmány 2001-ig hatályos cikkelyével éppen ellentétesen - csupán az állam kizárólagos jogalkotói jogkörét szabályozta, a többi területeken a tartományoknak van lehetőségük a jogalkotásra. 2008. nyár 71