Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2008 (7. évfolyam)
2008 / 2. szám - EURÓPAI UNIÓ - Kántor Zoltán: A nemzet kérdése a nemzetközi porondon
Kántor Zoltán 12 L. a leginkább releváns tanulmányokat, cikkeket: Kántor Zoltán (szerk.): A státustörvény: dokumentumok, tanulmányok, publicisztika. Budapest: Teleki László Alapítvány, 2002. 13 The protection of national minorities by their kin-state. Strasbourg: Council of Europe Publishing, 2002. 14 Ernest Renan: „Mi a nemzet?". Jm Eszmék a politikában: a nacionalizmus (szerk. Bretter Zoltán-Deák Ágnes). Pécs: Tanulmány Kiadó, 1995.171-187. o. 15A vitáról 1. részletesebben: Alain Finkielkraut: A gondolkodás veresége. Budapest: Osiris, 1996. 39-47. o. Pokol Béla: „A nemzet fogalmának átértelmezése?". In: Médiahatalom. Budapest: Windsor, 1995. 181-186. o. Ádám Péter: „Renan nemzetfelfogása: Elzász-Lotharingiától a nemzeti önrendelkezésig", lm Mi a nemzet? Budapest: Akadémiai, 1998. Anthony D. Smith: „A nacionalizmus és a történészek". In: Nacionalizmuselméletek.... i. m. 21-42. o. 16 Friedrich Meinecke: Cosmopolitanism and the National State. Princeton, NJ: Princeton University Press, 1970.10. o. 17 Hans Kohn: „Western and Eastern Nationalism". Ire Nationalism (szerk. John Hutchinson-Anthony D. Smith). Oxford: Oxford University Press, 1994. 162-165. o. 18 John Plamenatz: „Two Types of Nationalism". hr Nationalism: the nature and evolution of an idea (szerk. Eugene Kamenka). London: Edward Arnold, 1973. 23-36. o. 19 Ezzel nem állítom azt, hogy rendelkezünk egy egységes, a társadalomtudományok által elfogadott nacionalizmuselmélettel, csak azt, hogy a tipológiák megalkotói - legalábbis a tudomány mai álláspontja szerint - nem értették a nemzet, a nacionalizmus kialakulásának lényegi kérdéseit. 20Alain Dieckhoff: „Egy megrögzöttség túlhaladása - a kulturális és politikai nacionalizmus fogalmainak újraértelmezése", hr Nacionalizmuselméletek..., i. m. 298. o. 21 Természetesen, a kortárs szakirodalom megkérdőjelezi a politikai versus kulturális dichotómia használhatóságát, ám furcsa mód ez a szemlélet még nem terjedt el a nyugati társadalomtudományos gondolkodásban sem. 22A státustörvény (majd a „kettős állampolgárság") nyilvános vitája mögött látni kell, hogy itt a magyar állam nemzeti önmeghatározásáról van szó. Melyik legyen a legitim nemzetkoncepció, amely alapján a magyar állam az összes - magyarországi és határon túli magyar - kisebbséghez viszonyuljon. Lényegében az a központi kérdés, hogy a magyar állam milyen (nemzeti) elvek alapján határozza meg önmagát, és hogyan határozza meg a Magyarországon kívül - a szomszédos államokban valamint a világ más tájain - élő magyarokat. Ezt a folyamatot a nacionalizmus elméleti keretében érthetjük meg, és meddők azok a megközelítések, amelyek a nemzetet helyezik az elemzés középpontjába. 23 Varga Attila: „A jogállástól a kedvezményekig". Fundamentum, Vol. 4. No. 3. (2000). 104. o. 24 Tóth Judit: „Státusmagyarság". Mozgó Világ, Vol. 27. No. 4. (2001). 14. o. 25 The Official Position of the Romanian Governement on the Law on Hungarians Living in Neighbouring Countries. 26 Paper Containing the Position of the Hungarian Governemnet in Relation to the Act on Hungarians Living in Neighbouring Countries. 27 European Comission for Democracy Through Law (Venice Comission): Report on the Preferential Treatment of National Minorities by their Kin-state. 28A magyar beadvány meglepetésszerű volt, és miután a bizottság annak logikája szerint kivizsgálta a kérdést, elemzése és javaslatai új kisebbségvédelmi korszak kezdetét jelentik. Nem állítom, hogy ennek hatása a közeljövőben érződni fog, csupán azt, hogy a jövőben nem lehet nem létezőnek tekinteni a Velencei Bizottság jelentését. 29 Ennek szellemében a 2001. október 15-16-i Máért-konferencián részt vevők a jogosultak körét úgy határozták meg, hogy az kerülhet a törvény hatálya alá, aki magát magyarnak vallja, tud magyarul, illetve eleget tesz a következő három kritérium egyikének: 1. valamely bejegyzett magyar szervezet nyilvántartott tagja; 2. valamely egyházi nyilvántartásban magyarként tartják számon; 3. az állam- polgársága szerinti állam magyarként tartja nyilván. 30 Lényegében csak a katonakönyvben. 56 Külügyi Szemle
