Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2008 (7. évfolyam)
2008 / 2. szám - EURÓPAI UNIÓ - Kántor Zoltán: A nemzet kérdése a nemzetközi porondon
A nemzet kérdése a nemzetközi porondon Ahtisaari-terv és a koszovói alkotmány azt sugallja, hogy az új szemlélet szerint etnikailag megosztott társadalmakban nem biztosítható a béke és a stabilitás a kisebbségek jogainak elismerése nélkül. Mint ahogy rendszeresen elhangzik: Koszovó nem jelent precedenst. Sem Magyar- ország, sem a határon túli kisebbségek nem törekednek semmilyen területi/állami átrendezésre. Ugyanakkor a koszovói nemzeti közösségek számára megfogalmazott - bármilyen is legyen azok gyakorlatba ültetése - jogok hivatkozási alapul szolgálhatnak más - így a határon túli magyar - kisebbségeknek is. Kicsi annak valószínűsége, hogy az EU - főleg a tagállamok esetében - bármiféle nyomást gyakorolna az államokra, hogy tágabb kisebbségi jogok biztosítására ösztönözze az államokat, de a különböző európai fórumokon a kisebbségek képviselői és a kisebbségekkel bíró anyaországok tematizálni fogják a kérdést. A koszovói közösségek jogai hivatkozási alapul fognak szolgálni. A közeljövőben elsősorban a diskurzusban, a távolabbi jövőben esetleg a politikai gyakorlatban is egyre hangsúlyosabb szerepet kapnak a kisebbségek jogai. Jegyzetek 1 Éppen ezen okok miatt vannak gondban a kelet-közép-európai baloldali pártok a nemzet kérdésével, mivel az akkori antinacionalista politika (vagy politikai retorika) az utódpártokba is mélyen beleívódott. Tart ez mind a mai napig, annak ellenére, hogy a mostani baloldali elit egy része nem vállal semmilyen folytonosságot az államszocialista párttal. A másik ok, amiért a baloldal nehezen fogalmazza meg a nemzet-koncepcióját az, hogy ezt a jobboldal többnyire „lefoglalta." 2 Irina Culic: „State Building and Constitution Writing in Central and Eastern Europe after 1989". Regio: Minorities, Politics, Society, Vol. 6. No. 1. (2003). 38-58. o.; Halász Iván: „A nemzetfogalom nyelvi-kulturális elemei a modern kelet- és közép-európai demokratikus alkotmányokban". In: Ami összeköt? Státustörvények közel és távol (szerk. Halász Iván, Majtényi Balázs, Szarka László). Budapest: Gondolat Kiadó, 2004. 27-41. o. 3 Will Kymlicka: „Igazságosság és biztonság". Fundamentum, Vol. 5. No. 3. (2001).; Majtényi Balázs: Hol húzódnak a kisebbségvédelem határai? Regio, Vol. 15. No. 4. (2004). 3-17. o. 4 Nicola Girasoli: A nemzeti kisebbségek fogalmáról. Budapest: Akadémiai, 1995.111. o. 5 Kántor Zoltán: „Kisebbségi nemzetépítés - a romániai magyarság mint nemzetépítő kisebbség". Regio, Vol. 11. No. 3. (2000). 219-241. o. 6 Gál Kinga: „Kisebbségvédelem a közép- és kelet-európai kétoldalú államközi egyezményekben". Pro Minoritáié, Vol. 5. No. 1. (2000). 81-93. o. 7 Daniele Conversi; „A nacionalizmuselmélet három irányzata". Regio, Vol. 9. No. 3. (1998). 37-55. o. 8 Kovács Péter: „A kisebbségek definíciójáról és a kisebbség-többség viszonyáról". lm Nemzetközi jog és kisebbségvédelem (szerk. Kovács Péter). Budapest: Osiris, 1996. 36. o. 9 Rogers Brubaker: „A nemzet mint intézményesült forma, gyakorlati kategória, esetleges esemény". In: Nacionalizmuselméletek: szöveggyűjtemény (szerk. Kántor Zoltán). Budapest: Rejtjel, 2004. 390. o. 10 További támpontul szolgálhatnak a párttörvények, az oktatásra és a kultúrára vonatkozó törvények. 11 Hozzátehetjük, hogy a státustörvény vitájában részt vevő értelmiségiek, kutatók is elsősorban politikai álláspontokat képviseltek - annak ellenére, hogy érveiket tudományos terminológiában fogalmazták meg. 2008. nyár 55
