Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2008 (7. évfolyam)
2008 / 1. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Gecse Géza: Pánszlávizmus az orosz és a szovjet külpolitikában, 1914-1991
Pánszlávizmus az orosz és a szovjet külpolitikában 1914-1991 voltak. A Benes csehszlovák elnökkel való találkozón is részt vevő Kornyejcsuk feljegyzéseiből viszonylag sokat tudunk az új szláv- (1943. december) politika hatalmi vonatkozásairól és jellegéről is. Lásd Marijina cikke. Akszjonova-Dosztal-Gorjainov 1997,175. o. 40 A bolgár-jugoszláv államszövetség először a föderatív berendezkedés mikéntje körüli vitán, továbbá a britek tiltakozásán bukott meg. Sztálin ugyanis látszólag kezdetben hajlott volna rá, de elhalasztotta a terv megvalósítását. Akszjonova-Dosztal-Gorjainov 1997,178-179. o. 41 Sztálin megbecsüléssel szólt a németekről, akik - szerinte - 15 év múlva megpróbálnak revánsot venni. És hogy ne legyen erre lehetőségük, vagyis ne tudjanak újabb háborút indítani, ezért van szükség a szláv nemzetek szövetségére. „Mi új szlavofilok, kommunisták, ha akarják bolsevikok vagyunk. Azt gondolják rólunk, hogy mindenütt a szovjet rendszert akarjuk bevezetni. Ez nem igaz. (...) Mi azt akarjuk, hogy minden népnek olyan rendszere legyen, amilyet megérdemel. Nem kívánunk Csehszlovákiában szovjet rendszert meghonosítani" - mondta Sztálin. Akszjonova-Dosztal-Gorjainov 1997,180. o. 42 A Külpolitika folyóirat 1996. 3-4. száma közölte először. Közreadta és a bevezető tanulmányt írta Baráth Magdolna. Majszkij írása a következő címet viseli: I. M. Majszkij memoranduma „A jövendő világ kívánatos alapelveiről" (1944. január 11.) Ebben megállapítja, hogy a „Szovjetuniónak és Csehszlovákiának közös határral" kell rendelkeznie. Egyrészt a Szovjetunió, másrészt Finnország, illetve Románia között „kölcsönös segítségnyújtási egyezményeket kell kötni", a nevezett országok területén „katonai, légi és tengeri bázisoknak a Szovjetunió rendelkezésére bocsátásával. (...) Németországot a háború után legalább 10 évre meg kell szállniuk a szövetségeseknek, szét kell darabolni néhány kisebb-nagyobb független államra." Németh István: Európa 1945-2000. A megosztástól az egységig. Budapest: Aula Kiadó, 2004 (a továbbiakban: Németh 2004), 46. o. 43 „Magyarországot (az) Erdéllyel kapcsolatos... területében csökkenteni kell a néprajzi elv követésének alapján. Magyarországra jóvátételt kell kiróni, és a háború utáni első években nemzetközi elszigeteltségben kell tartani. (...) Minden lehetőséget fel kell használni Törökország mint a tengerszorosok »őre« szerepének gyengítésére." Majszkij úgy gondolta, szerencsés lenne, ha Japántól Dél-Szahalint és a Kuril-szigeteket a Szovjetunió háború nélkül kapná meg. Ugyanakkor biztos volt abban, hogy a háború utáni 5-10 évben a Szovjetuniónak szüksége lesz Anglia és az Egyesült Államok segítségére. A memorandumban írtakat némileg kiegészítve megállapítható, hogy Majszkij tervezete a háború utáni időszakra vonatkozóan a Szovjetunió számára négy prioritást határozott meg. Először is a Szovjetunió biztonságának megteremtését egy 30-50 éves békeidőszakra. Másodszor: az ország határainak kiterjesztését. Harmadszor: az antifasiszta koalíció fenntartását. Negyedszer: a Vörös Hadsereg által megszállt országok belső berendezkedésének „demokratikus" átalakítását. Németh 2004, 43^5. o. 44 Diószegi István: „XX. századi egyetemes történet 1997/1". Irr XX. századi egyetemes történet. 1. kötet, 2. kiadás (szerk. Diószegi István-Harsányi Iván-Krausz Tamás-Németh István). Budapest: Korona Kiadó, 1997 (A továbbiakban: Diószegi 1997,1. köt.) 524-525. o. 45 Jaltában beszéltek az új, „nyugatra tolt" lengyel határokról, ellenben a többi európai határkérdés itt még nem került szóba. Ázsiát illetően más volt a helyzet. Jaltában ugyanis a Szovjetuniót egy titkos jegyzőkönyv felhatalmazta arra, hogy elfoglalhatja az ún. Kurili-szigeteket, ha megtámadja Japánt. Davies 2002, 981. o., valamint Büky Barna: Visszapillantás a hidegháborúra. Budapest: Balassi Kiadó, 2001 (A továbbiakban: Büky 2001), 38. o. 46 A potsdami konferencia 1945. július 17. és augusztus 2. között ülésezett. Összefoglalva Diószegi 1997,1. köt. 525. o. 47 Vita alakult ki arról, hogy a nagyhatalmak, illetve a szovjet kormány mennyire tették magukévá ekkor a „kollektív felelősség" illetve a „kollektív bűnösség" elvét. Csehszlovákiából és Lengyelországból több mint nyolcmillió németet telepítettek ki. Könyvének A német nemzetiségű lakosság kitelepítése című fejezetében Balogh Sándor rövid és pontos összefoglalót ad a témakörről. Ennek érdekessége, hogy - amint Balogh Sándor fogalmaz -: „nem állítható, hogy a szövetséges nagyhatalmak Potsdamban a német kérdés megoldását illetően egyértelműen magukévá tették volna a kollektív felelősség elvét, de ennek az ellenkezőjét sem lehetne fenntartás nélkül állítani". Balogh Sándor: A népi demokratikus Magyarország külpolitikája 1945-1947. Á fegyverszünettől a békeszerződésig. Budapest: Kossuth Könyvkiadó, 1982 2008. tavasz 163
