Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2008 (7. évfolyam)
2008 / 1. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Gecse Géza: Pánszlávizmus az orosz és a szovjet külpolitikában, 1914-1991
Pánszlávizmus az orosz és a szovjet külpolitikában 1914-1991 re meghirdette68 a róla elnevezett Marshall-segélyt, amelyet a Szovjetunió és a befolyása alá tartozó valamennyi ország végül visszautasított. A segély konszolidálódással, az annak felhasználásáról szóló tájékoztatási kötelezettséggel járt volna, a kelet-európai államok esetében pedig legalább a „kettős (szovjet, illetve amerikai) kötődéssel", amit viszont a sztálini vezetés nem tűrt el. * 1947. szeptember végén Moszkva létrehozta a Kommunista Pártok Tájékoztató Irodáját, a Kominformot.69 Konzultatív, tanácsadó testületről volt szó, az elnevezés ezt sugallta, holott a szervezet valójában az egész kommunista mozgalom irányítására igényt formált.70 A Kominform folyóiratának egyik székhelye Belgrád lett, ez a Szovjetunió Jugoszláviába vetett bizalmáról árulkodott. Nem telt bele egy esztendő, és a helyzet megváltozott. Tito 1948. június 28-án „vált fekete báránnyá",71 és miután Jugoszláviát kizárták, a Kominform júliusi határozatában a „tagpártok" felszólították a jugoszláv kommunistákat, hogy szabaduljanak meg vezetőiktől.72 Titóék nem sokat teketóriáztak, letartóztattak, illetve börtönbe zártak mindenkit, akit ellenségüknek véltek. A Szovjetunió és a kelet-európai tömb országai 1949 szeptemberében felmondták a Jugoszláviával kötött egyezményeket/1 majd az ekkor indított koncepciós perekben megbélyegzés, rosszabb esetben kivégzés járt a jugoszláv kapcsolatért/4 Az is hozzájárulhatott a pánszlávizmus háttérbe szorulásához, hogy azt csak Európában lehetett használni, és a szláv nemzetek közötti konfliktusok megoldásakor használhatatlannak bizonyult. Ilyen volt Teschen hovatartozásának a kérdése a csehek és a lengyelek között, Macedónia ügye a szerbek és a bolgárok között, de Ukrajna önállósága is ezek közé tartozott. Miközben a Kominform ezekkel a problémákkal volt elfoglalva, a Görögországban zajló polgárháború a kormány, áttételesen az amerikaiak győzelmével fejeződött be.75 1949-re létrehozták a klasszikus hidegháborús intézményeket, ezek közül a leghatékonyabbnak a későbbiek folyamán a NATO bizonyult. Európában a németkérdés „Jalta szellemében való tartósításával" 1949-re új nem szláv országgal, a Német Demokratikus Köztársasággal bővült a „kelet-európai blokk". Ettől kezdve a Szovjetunió „globális küldetésének" mind élesebben ellentmondani látszott a térségben alkalmazott (pán)szláv politika, hiszen az albánokon és a magyarokon kívül a németeknek sem volt semmi közük a szlávokhoz. (A nem szláv románok ortodox hitükkel átmenetet képeztek, míg a szláv lengyelek éles oroszellenességük miatt már korábban sem számítottak a pánszláv tábor tagjainak, nem beszélve a titói Jugoszláviáról.) Nagyon pőrén fogalmazva az itteni országok fontosságát „a Szovjetunió számára az a tény határozta meg, hogy kezdettől fogva biztonsági zónát képeztek, amely stratégiai védelmet biztosított a szocializmus központja számára. "76 2008. tavasz 153
