Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2008 (7. évfolyam)
2008 / 1. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Gecse Géza: Pánszlávizmus az orosz és a szovjet külpolitikában, 1914-1991
Geese Géza 1946. december 8-án öt napig tartó (pán)szláv kongresszust58 tartottak Be lg rá elbán,59 mivel „Kelet-Európábán" a Hitleren aratott győzelem után Jugoszlávia számított a második legrangosabb szláv országnak. Először fordult elő a pánszlávizmus történetében az, hogy egy ilyen rendezvény ne magánkezdeményezésre, hanem állami támogatással szülessen meg. Először fordult elő az is, hogy világméretű volt: jöttek szláv küldöttek az Egyesült Államokból, Kanadából, Dél-Amerikából, Ausztráliából és Új-Zélandból is. A szláv küldöttségek állami hovatartozásuk szerint képviseltették népeiket, így volt szovjet küldöttség, amelyben az oroszokon kívül fehéroroszok és ukránok is voltak; volt jugoszláv küldöttség; szer- bekkel, horvátokkal, szlovénekkel és macedónokkal; volt csehszlovák küldöttség cseh és szlovák képviselőkkel, de Lengyelország és Bulgária képviselői sem hiányoztak. Az egybegyűltek lelkesen fogadták a Romániát, Bulgáriát, Belgrádot és Bécset „felszabadító" Fjodor Tolbuhin marsallt is, és hosszasan éljenezték a megnyitóbeszédet tartó Titót, aki Sztálint és a Szovjetunió szerepét a következőképpen méltatta: „Mi történt volna, ha a dolgozók és parasztok állama - élén zseniális vezérével, Sztálinnal - nem létezett volna? (...) A nagy Szovjetunióban élő testvéreink hatalmas áldozatáért, mi, a többi szláv nemzet most köszönetünket fejezzük ki. "60 Titót a szónoki emelvényen a jugoszláv Milovan Gyilasz, majd a moszkvai egyetem tanára, Borisz Grekov akadémikus követte.61 A (pán)szláv mozgalmat Moszkva igyekezett tehát felhasználni nemzetközi politikájában is. 1948 folyamán azonban épp az építmény legszilárdabbnak hitt pilléréről, Jugoszláviáról „derült ki", hogy „nem lehet rá építeni". * Sztálin 1946 februárjában „a Vörös Hadsereg erejéről, illetve a szovjet társadalmi rendszer kapitalizmusénál haladóbb jellegéről" tartott beszédet,62 amelyet Nyugaton a kapitalista világ elleni harc meghirdetéseként értékeltek.63 Churchill híres fultoni beszéde csak ez után, vagyis 1946 márciusában hangzott el.64 A nyugati hatalmakkal kötött megállapodásokat Sztálin igyekezett pontosan betartani. Éppen azért nem támogatta a görög kommunisták által kirobbantott polgárháborút Görögországban, mert nem akart összeütközésbe kerülni sem Nagy-Britanniával, sem pedig az Egyesült Államokkal.65 Nagy-Britannia beavatkozása után ugyanis az Egyesült Államok hajlandónak bizonyult támogatni a görög kormányerőket. Truman amerikai elnök 1947. márciusi beszédét66 szokás a hidegháború valódi kezdetének tekinteni, mivel ebben fogalmazta meg a „feltartóztatási doktrínát". Ennek értelmében az Egyesült Államok „segíti azoknak a szabad népeknek a küzdelmét, amelyek ellenállást tanúsítanak, ha fegyveres kisebbségek vagy külső erők kívánják őket leigázni".67 Ennél is fontosabb volt azonban, amikor 1947 júniusában George Marshall amerikai külügyminiszter a háborúban sokat szenvedett országok gazdaságának a rendbetételé152 Külügyi Szemle
