Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2008 (7. évfolyam)
2008 / 1. szám - ELMÉLET - Rónay Miklós: A katolikus egyház egységes nemzetközi szerződő fél
A katolikus egyház egységes nemzetközi szerződő fél zati törvény pedig egyértelműen úgy rendelkezik, hogy az államokkal való tárgyalások folyamán a nuncius az Államokkal való Kapcsolatok Részlege utasításait követi.36 Ez nem pusztán kánonjogi szabály, ennek egyértelmű ekkleziológiai (egyház teológiai) okai vannak,37 és az egyházjog ennek az ekkleziológai önképnek a mindennapokra fordítását végzi el. Ilyen módon az egyház bármilyen kis részét is a Szentszék képviseli külsőkkel- így a helyi államokkal - szemben, jelentősebb kérdésekben. Az 1950-es megállapodás Magyarországon Ezt egy történelmi példával illusztrálhatjuk. A második világháború után a magyar kormány több ezer szerzetes és apáca deportálásával kényszerítette a püspököket, hogy megállapodást írjanak alá a kormánnyal.38 A szentszéki Államtitkárság akkori bíboros államtitkára, Domenico Tardini már a megállapodás aláírása előtt jelezte Grősz József kalocsai érseknek, hogy a magyarországi püspököknek nincs joghatóságuk ilyen megállapodás aláírására. Miután az mégis megtörtént, az aláírás után a Szentszék 1950. X. 9-én monitumot39 intézett a magyar püspökökhöz („megütközéssel vettük tudomásul"40), amelyben figyelmeztette őket, hogy egyház és állam viszonyának rendezése a Szentszék hatáskörébe tartozik.41 A megállapodás eredménye az lett, hogy a kormányzat számos súlyos, az egyház részére elfogadhatatlan intézkedést a püspökök - legalább formális- beleegyezésével tehetett meg. 1. Ezt a megállapodást a magyar kormányzat a Szentszéktől, nemzetközi szerződés formában biztosan nem tudta volna kicsikarni, hiszen az távol van, és így annak biztonsági helyzete rendben volt, míg a magyarországi egyházrészt sakkban tudta tartani. Éppen az a Szentszék biztonságpolitikai jelentősége az egyház számára, hogy valóban függetlenül tud tárgyalni a világi kormányzatokkal. Ha az egyház adott országon belüli részét nyomás alá is helyezik, az egyházkormányzat szabadon mérlegelhet. (Ez az egyházkormányzatnak a nemzetközi kapcsolatok tudomány szempontjából érzékelhető előnye. Ez nem jelenti azonban azt, hogy a Szentszék ezért alakult volna ki. Kialakulásának oka ugyanis ekkleziológiai, tudniillik a péteri primátus gyakorlásának következménye. Az, hogy ennek biztonságpolitikai előnyei is vannak, későbbi történelmi következmény, corollarium (a helyzet ajándéka).) Tudvalevő, hogy Mindszenty bíborost már 1948. XII. 26-án letartóztatták, majd elítélték,42 sőt 1949. IV. 5-én az ENSZ Közgyűlése már el is ítélte a magyar kormányt a Mindszenty-per miatt, és a bíboros elleni eljárást nemzetközi sérelemként (!) bélyegezte meg.43 Az ENSZ-nek tehát nem jelentett nehézséget, hogy úgy értelmezze a helyzetet, hogy a bíboros magyar állami szervek általi letartóztatása nemzetközi sérelem, vagyis a bíboros nem alávetettje a magyar államnak, hanem vele a magyar államnak nemzetközi mechanizmuson keresztül kellett volna érintkeznie. (Ellene lehetne vetni, hogy az ENSZ nem azért ítélte meg nemzetközi sérelemnek az eseményeket, mert az egyház szuverén jogrend, és az annak részét képező bíboros hivatalánál fogva nem tartozik a magyar 2008. tavasz 133
