Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2008 (7. évfolyam)
2008 / 1. szám - ELMÉLET - Rónay Miklós: A katolikus egyház egységes nemzetközi szerződő fél
Rónay Miklós máciai testület valamelyik tagján keresztül akarja jelezni kapcsolatfelvételi szándékát, akkor a Szentszék az egyházi struktúra felhasználására kéri. Nézzünk erre konkrét példát is. Japán 1942-ben először Olaszország szentszéki nagykövetén keresztül jelezte a Szentszéki Államtitkárságnak, hogy diplomáciai kapcsolatot akar fölvenni a Szentszékkel. Erre a bíboros államtitkár azt válaszolta, hogy a tokiói kormánynak a tokiói apostoli delegátuson keresztül kell kezdeményeznie a hivatalos kapcsolatfelvételi szándékát. Japán ezt megtette, és így létre is jött az állandó diplomáciai kapcsolat.18 Amikor Magyarország 1990 elején kérte az 1945 áprilisában Vorosilov marsall (mint a magyarországi Szövetséges Ellenőrző Bizottság elnöke) által fölmondott diplomáciai kapcsolatok újrafelvételéről szóló tárgyalások megkezdését, ugyanezen a mechanizmuson keresztül kellett ezt a szándékát jeleznie. A tisztán egyházi struktúrát máskor is felhasználja az egyház külső, nem egyházi ügyekben való közvetítésre, eljárásra. Apostoli delegátusokat, apostoli vikáriusokat, esetenként apostoli prefektusokat19 a Szentszék sokszor bíz meg olyan, egy-egy állam irányában való közvetítésre, amikor még nincs közöttük diplomáciai kapcsolat. így például Japánnal,20 Kínával,21 a londoni holland emigráns kormánnyal (mert Hollandia 1925-ben felmondta a diplomáciai kapcsolatát a Szentszékkel, majd az emigráns kormány újra föl akarta venni a kapcsolatot),22 vagy Finnországgal kapcsolatban.23 Ennek a kapcsolatfelvételi „szertartásnak", protokollnak az az értelme, hogy láthatóvá váljon, hogy a szentszéki diplomácia elsősorban nem a többi ország diplomáciai képviseleteihez áll közel (noha formailag azzal teljesen analóg), hanem az egyház egész világra kiterjedő egyházjogi struktúrájának egy aspektusa (tudniillik lényegét, gondolkodásmódját tekintve). Mire az új kapcsolat felvevő ezt az intézményes utat végigjárja, már rá is érez, hogy milyen természetű entitással is áll szemben. Azáltal, hogy az egyház elvárja, hogy ezen az úton, vagyis az illetékes apostoli delegátuson keresztül jelezzék a kapcsolatfelvételi szándékot, az egyház mintegy előre bemutatkozik a leendő diplomáciai partnernek, előre megmutatja saját önreflexióját, működését, azt a mechanizmust, ahogy vele kommunikálni lehet. A leendő partner tehát mire a diplomáciai kapcsolatot fölveszik, már tisztában van vele (ha korábban nem volt), hogy mi a Szentszék és a területén élő katolikus egyházrész jogi és mindennapi működési viszonya. így tehát világos, hogy amikor egy állam diplomáciai kapcsolatot létesít a Szentszékkel, implicite már akkor is elismeri a katolikus egyház közigazgatási kontinuitását,24 vagyis ehhez nincsen szükség nemzetközi szerződésre, jóllehet a nemzetközi szerződés ezt hangsúlyosabban fejezi ki. Akkor miért használják a konkordatárius szerződésekben azt a formulát, hogy a Szentszék köti? Minden diplomáciai kapcsolati formulában (például Magyarország Szentszéknél akkreditált nagykövete), illetve konkordatárius szerződési fejlécben a Szentszék - ponto126 Külügyi Szemle
