Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2008 (7. évfolyam)
2008 / 1. szám - ELMÉLET - Rónay Miklós: A katolikus egyház egységes nemzetközi szerződő fél
A katolikus egyház egységes nemzetközi szerződő fél sabban mint Apostoli Szentszék - van megjelölve, egyik szerződő félként. Ez a formula tehát tisztán a nemzetközi jogi értelmezést hozza, jóllehet a nemzetközi kapcsolatok tudomány gondolkodásmódja szempontjából világos, hogy a Szentszék ezekben a diplomáciai kapcsolatokban, illetve szerződésekben azért vesz részt, mert képes, és úgy vesz részt, mint ami egyedül képes az egyház adott részét az adott kívülálló partnerrel, egyszersmind az egyház bármely részét, vagyis az egész egyházat bármely kívülálló partnerrel szemben képviselni. A nemzetközi kapcsolatok tudomány gondolkodásmódja szempontjából tehát sokkal pontosabb megjelölés volna, ha a hivatalos formulákban nem a Szentszék/Apostoli Szentszék formula szerepelne az állam szerződő partnere megnevezéseként, hanem a katolikus egyház mint olyan. A szentszéki diplomáciai apparátussal való állami érintkezés és a konkordatárius szerződések stipulálása/betartása ugyanis valójában azért jön létre, azért vetődik föl az állam részéről, mert előzetesen megértette és elfogadta, hogy a katolikus egyház adott ország területén élő részével így lehet hivatalos kapcsolatot fönntartani. A használt formula tehát inkább a nemzetközi jogi megértést képezi le, bár világos, hogy a működési mechanizmus nem ez, hiszen így értelme sem lett volna a kapcsolatot fölvenni, illetve a szerződést megkötni. Ebben a megfogalmazásban nézetem szerint pusztán egy hagyományos formulát kell látni. Ez azonban nem lehet érv a Szentszék és a katolikus egyház többi része elválasztott értelmezése mellett. Vagyis evidens, hogy noha a fejlécekben mindenhol az Apostoli Szentszék szerepel szerződő félként, külügyileg úgy kell érteni - mert külügyileg eleve úgy értelmeződik, a gyakorlatban úgy működik hogy az állami fél az egész világon elterjedt katolikus egyház egységes jogrendjével kötötte az adott szerződést, illetve vette föl a diplomáciai kapcsolatot. Itt tehát csak egy hagyományos szóhasználatról van szó, ami - sajnos - félreértésekhez vezethet, és ezért fontos a tisztázása. Kit képvisel az egyházi tárgyaló? A bevezetésben szereplő politikusi felvetés, hogy a magyar kormány az egész magyar társadalmat képviseli, míg a Szentszék csak a katolikusokat, féloldalas. Az igaz, hogy a magyar kormány az egész magyar társadalmat képviseli, viszont az is természetes, hogy a Szentszék az összes katolikust a világon, tudniillik az egész katolikus egyházat. Ez nem a Szentszék pillanatnyi politikai opciója alapján van így, hanem az egyház természetéből következik, vagyis ez a szentszéki tisztviselők, az egyházi külügyi apparátus számára adottság. A helyzet a képviselet szempontjából tehát teljesen szimmetrikus: a Szentszék és a világi kormányzat is nagyobb közösség törvényes képviselője egy nemzetközi tárgyaláson, mint amekkora embertömeget az éppen asztalon levő tárgyalandó téma érinteni fog. Ha a Szentszék és a magyar kormányzat között tárgyalás folyik, ami a magyarországi katolikus egyházrész és a magyar állam viszonyáról szól, 2008. tavasz 127
