Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2007 (6. évfolyam)
2007 / 1. szám - ENERGIAPOLITIKA - Varró László: Az energiaellátás biztonsága és a magyar külpolitika
Varró László fontos nemzetgazdasági szerepük van (Oroszország esetében az export kétharmada az állami bevételek fele). Az ő esetükben az energiabiztonság a felvevőpiac meglétének biztonsága (security of demand). A legtöbb esetben az exportáló országoknak nagyon jelentős, a teljes nemzetgazdaságra kiható beruházásokat kell végrehajtaniuk az európai import kereslet kielégítése céljából. Oroszországban például a gáztermelés nyolcvan százaléka három, még a Brezsnyev-korszakban feltárt óriás gázmezőből származik, melyek élettartamuk végén járnak. Az orosz gáziparnak (közvetve az orosz adófizetőknek) mintegy harmincmilliárd dollárt kell beruházniuk ahhoz, hogy a piaci konszenzus által előre jelzett európai keresletet kielégítsék. Teljesen hasonló módon egy cseppfolyósföldgáz-projekt költségeinek kevesebb, mint tíz százalékát teszi ki az európai fogadó terminál, a többit Európán kívül kell befektetni gázlelőhelyek feltárásába, cseppfolyósító terminálba és hajókba. Az exportőr országok teljesen érthető elvárása, hogy ilyen nagyságrendű tőkebefektetési igény mellett stabil partneri viszony alakuljon ki az importőr országokkal. Az energiaimportban Magyarország legfontosabb partnere Oroszország. Ez hosz- szabb távon is így marad, a diverzifikáció és az új import infrastruktúra valamelyest mérsékelheti ugyan az orosz piaci részesedést, de Oroszország minden bizonnyal a régió legnagyobb szállítója marad. Oroszország a világ legnagyobb gázexportőre és Szaúd-Arábia után a második olajexportőr. Az orosz olajtermelés és az export növekedése kulcsszerepet játszott az elmúlt öt évben a globálisan növekvő kereslet kielégítésében. Noha a meglévő nagy olaj- és gázmezők fokozatosan kimerülnek, általános vélemény szerint az ország további geológiai potenciálja jelentős. Oroszországban az állam valóban domináns pozíciót szerzett az olaj- és gáztermelésben, de ez lényegesen nem különbözik a többi nagy exportőr gyakorlatától, a világ olajtartalékainak háromnegyede állami kontroll alatt van. Oroszország közvetlenül szomszédos a világgazdaság legnagyobb energiafogyasztójává növekvő Kínával, és nemcsak Közép-Európában, hanem az egész globális energiapiacon Oroszország megkerülhetetlen tényező. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy az energiaexport bevételeinek köszönhetően az orosz gazdaság és társadalom gyors ütemben modernizálódik, Oroszország dinamikusan növekvő piaca a magyar exportnak. Az ésszerű magyar energiapolitika a kiegyensúlyozott együttműködésre épülő magyar-orosz kapcsolatrendszer nélkül elképzelhetetlen. Ez természetesen nem a magyar fogyasztói érdekek feladását jelenti. Magyarországnak mint fogyasztónak elemi érdeke, hogy az orosz energiahordozókat piaci versenyben, ne pedig valamely egyoldalú orosz monopóliumnak kiszolgáltatva vásárolja meg. Azt is figyelembe kell venni, hogy az orosz lelőhelyek Magyarországtól igen messze vannak, nagyjából félúton Budapest és Tokió között. Ez a nagyon hosszú szállítási útvonal a legkülönfélébb műszaki és politikai kockázatoknak van kitéve. Mindkét tényező miatt törekedni kell az import infrastruktúra és a lehetséges beszállítási források diverzifikálására, ami lehetővé teszi 76 Külügyi Szemle
