Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2007 (6. évfolyam)
2007 / 1. szám - ENERGIAPOLITIKA - Varró László: Az energiaellátás biztonsága és a magyar külpolitika
Varró László sokkal intenzívebbnek kellene lennie, mivel míg egy olajtárolót ipari létesítményként szinte bárhol lehet építeni, egy föld alatti gáztároló kötött a geológiai adottságokhoz. Miután Magyarország geológiai adottságai ebben a tekintetben kifejezetten jók, az ellátásbiztonságon felül nemzetgazdaságilag is előnyt jelentene az európai stratégiai gáztároló kapacitások egy nem elhanyagolható részének biztosítása. A magyar külpolitikának törekednie kell arra, hogy a stratégiai gáztartalékok az olajhoz hasonlóan az energiapolitika bevett eszközeivé váljanak. Kétoldalú kapcsolatok az energiapolitikában Az egységes európai energiapolitikára való törekvés mellett törvényszerűen jelentős nemzeti és regionális különbségek maradnak mind földrajzi, mind politikai okok miatt. Ez nem európai jelenség, valójában már most vannak olyan energiapolitikai területek, ahol az Európai Unió erősebb döntési jogokkal rendelkezik, és nagyobb mértékű harmonizációt valósított meg, mint a szövetségi kormány az Egyesült Államokban. Ilyen például a villamos energia piacának megnyitása, a tevékenységek szétválasztása, a megújuló energia részesedésére vonatkozó célkitűzések, avagy a C02-emisszió-keres- kedelmi rendszer. Az EU tagállamai (a leglátványosabban Nagy-Britannia és Franciaország) között rendkívül jelentős nézetkülönbségek vannak a teljesen szabad energiapiac megítélése, a nemzeti energetikai cégek jövője, az állami szerepvállalás jellege és a nukleáris energia kapcsán. Illúzió lenne azt gondolni, hogy ezek rövid távon feloldhatók. A földrajzi adottságok teljesen természetes módon különböző nézőpontokat alakítanak ki: az orosz függőség mint probléma értelmezhetetlen Spanyolország és Portugália számára, ugyanakkor az Északi-tenger lelőhelyeinek kimerülése csak áttételesen hat Kö- zép-Európára. Az energetikai külkapcsolatok nem elhanyagolható hányada hosszabb távon is a „hagyományos" külpolitikai keretekben lesz kezelhető. Ezzel kapcsolatosan a legfontosabb prioritások az alábbiak: Regionális integrált villany- és gázpiac kialakítása Magyarország mind a villamos energia, mind a földgáz vonatkozásában túl kicsi ahhoz, hogy különállóan, hatékony versenypiacot alakíthasson ki. A villamos energia esetében ez azzal magyarázható, hogy a korszerű erőművek optimális mérete viszonylag jelentős hányada a magyar piac keresletének, azaz a magyar piac törvényszerűen mindig erősen koncentrált lesz. Szakmai körökben a 20000 MW-os keresletet tekintik a fenntartható versenypiac legkisebb méretének, szemben a magyar piac mintegy 6000 MW-os keresletével. Új erőmű építése is nehézkes kisméretű piacon, mivel a kereslet72 Külügyi Szemle
