Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2007 (6. évfolyam)
2007 / 4. szám - ÁZSIAI VÁLSÁGÖVEZET - Katona Magda: Hat évvel a bonni konferencia után: merre tart Afganisztán?
Hat évvel a bonni konferencia után: merre tart Afganisztán? marginalizált szekularizált nacionalista pastun pártok, a Mahmud Khán Acakzaí vezette Pakhunkhva Millí Avámí Párt és az Aszfandijár Vali Khán szenátor által vezetett Avámí Nemzeti Párt (Awami Milli Party) képviselőit, akik Pakhtunkhva Nemzeti Demokratikus Szövetség néven választási szövetséget hoztak létre, de az felbomlott. Míg az előbbi bojkottálja a 2008-as választásokat, az utóbbi megméretteti magát. Washington végre megértette, hogy az iszlamisták természetes ellenfelei a szekuláris pastun nacionalisták, akiknek bázisa a hagyományos törzsi intézményekben van, amelyek a pakisztáni madraszák több évtizedes radikalizálódása következtében lerombolódnak. A pakisztáni hatóságok, az indiai befolyás visszaszorítására, támogatták a szélsőséges iszlám mozgalmakat, hogy lenullázzák a tradicionális pastun pártokat, vezetőiket. A pastun és beludzs törzsi struktúrák meggyengítése mind Afganisztánban, mind Pakisztánban hossztávú, súlyos következményekkel jár. Ezek enyhítésére Afganisztánban újra etnikai egyensúlyt kell biztosítani a közigazgatásban, meg kell szűntetni a pastunok kormányzati alulreprezentáltságát, a biztonsági erőkben az északi túlsúly helyett újra biztosítani kell a pastunok hangsúlyos jelenlétét és újra fel kell fegyverezni a törzsi milíciákat, integrálva őket a határőrség struktúrájába (akiknek lefegyverzése a Nadzsíbullah-rezsimtől a Rabbání-kormányon át a Karzaí-kormány DDR programjáig több fázisban történt). Ráadásul mindkét országban a szövetséges légicsapások és a pakisztáni hadsereg támadásai pastunok lakta területeket érintettek, igen nagy számú polgári áldozattal. Mindezek következtében az iszlamisták, bár a nacionalizmus ellenlábasai, (csak törzsi és vallási tudatszintig jutottak, de a nemzeti szintig nem) a pastun etnicizmus tényleges, és a pastun nacionalizmus politikai látszatmonopóliumához jutottak. Abékedzsirga hatpontos határozatot hozott, ötvenfős bizottságot hozott létre a tálibok, illetve az afgán ellenzék egyéb elemeivel való tárgyalásokra, és a kábítószer-kereskedelem, valamint a terrorizmus elleni harcra. Ilyen kötelezettségvállalás 2001. szeptember 11-e óta nem hangzott el pastun vezetők részéről. A tálibokkal folytatott tárgyalásoknak az első fordulója Quettában titokban lezajlott.98 A következő forduló Pesávarban lesz. A tárgyalások célja helyi, majd országos békekötés és a tálibok bevonása valamilyen formában a kormányba vagy legalábbis a helyi közigazgatásba. A Hezb-i Iszlámí Arghandivál-csoportja feltétel nélkül, Hekmatjár pedig a külföldi csapatok kivonásának feltételével ugyancsak támogatásáról biztosította a békedzsirgákat. Musarraf elnök, aki a békedzsirga kezdetére, augusztus 9-re még rendkívüli állapotot akart kihirdetni,99 részt vett a tanácskozás utolsó napján, országa minden belpolitikai problémája ellenére az afgán válság és a nemzetközi terrorizmus elleni harcban nélkülözhetetlen szövetséges gyanánt növelve személyes ázsióját. Első ízben ezen a tanácskozáson ismerte el, hogy az iszlám szélsőségesek és az afgán tálibok Pakisztánból kapnak támogatást. A dzsirga megrendezése a nyugati szövetségesek részéről annak elismerését jelentette, hogy az afgán probléma csak Pakisztán hosszú távú nemzeti érdekeinek figyelembe 2007. tél 103
