Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2007 (6. évfolyam)
2007 / 4. szám - ÁZSIAI VÁLSÁGÖVEZET - Katona Magda: Hat évvel a bonni konferencia után: merre tart Afganisztán?
Katona Magda Következésképpen az iszlámábádi vezető körök azt várják, hogy a tálibok mikor lesznek ismét helyettesítő erőik az indiai befolyás visszaszorítására Afganisztánban. Bush elnök 2006. márciusi afganisztáni, indiai és pakisztáni látogatása során értésre adta, hogy másként ítéli meg az indiai atomprogramot, mint a pakisztánit. Ezt egyre élesedő afgán-pakisztán szóváltás követte. Beludzsisztánban a törzsi ügynökségeken nacionalista törzsi felkelők fogtak fegyvert a pakisztáni hadsereg ellen, míg ellenlábasaik, az iszlám szélsőségesek és újtálibok az egykori brit-beludzsisztáni régióban és a pastun törzsi ügynökségeken szabadon szervezkednek, ahol kiirtották a szekularizált modem nacionalizmus melegágyának tartott törzsi tanácsokat, és a vazirisztáni törzsi ügynökségekben „iszlám emirátust" kiáltottak ki. A pakisztáni hatóságok a korábban szövetségi irányítású törzsi területeket, vagyis a hét pastun törzsi ügynökséget az Északnyugati határtartománnyal egyesített kormányzás alá vonták. A tálibokat támogató törzsi harcosokkal kötött vazirisztáni megállapodásokat arra szánták, hogy alapjául szolgáljon a felkelésnek véget vető, és a tálibokat a kabuli kormányzatba bevonó megállapodásnak. A dél-vazirisztáni szerződést azonban 2007 tavaszán, az észak-vazirisztánit pedig júliusban felmondták. Nem vált be a paktumok és dzsirgák brit-indiai politikai ügynöki gyakorlata. A két ország vezetői között egyre durvább pengeváltások bontakoznak ki.96 2006 szeptemberében Bush elnök a protokollban példátlan módon közös ebéden látta vendégül Karzaí és Musarraf elnököket, ahol megállapodtak közös békedzsirga rendezésében, ám erre a két ország között nem csökkenő feszültség miatt csak 2007. augusztus 9-12-e között került sor. Az Egyesült Államok annak elismeréséből indult ki, hogy Pakisztán, ellentétben a kabuli kormánnyal, képes befolyást gyakorolni a tálibokra, s annak érdekében szponzorálta az afganisztáni-pakisztáni közös békedzsirgát, hogy új játékosokat vezessen be a játszmába, mielőtt a „terrorizmus elleni háború" Afganisztán és Pakisztán hadszíntereit egyaránt magában foglaló, új szakaszába lép. Musarraf első ízben ismerte el, hogy a tálibok és külföldi iszlamisták a pakisztáni hatóságok szemet hunyása nélkül nem járkálhatnának szabadon keresztül-kasul a határokon.97 A dzsirga intézménye ez esetben a határ mindkét oldalán élők képviseletével szélesebb körű dialógus, Afganisztán és Pakisztán között konfliktusmegoldás eszköze, Oroszország és a Sanghaji Együttműködési Szervezet törekvéseit ellentételező kulcsmechanizmus Délnyugat-Ázsia konfliktusainak megoldásához. 1893, a Durand-szer- ződés óta első ízben került sor összpastun, sőt még ennél is szélesebb körű tanácskozásra, hogy a dzsirga tradicionális intézményének felhasználásával intézményesített együttműködés jöjjön létre a két ország közösségei között. A 700 küldött közül az afgán 350 között különböző nemzetiségek és nők is képviseltették magukat, míg a pakisztáni delegáció az Északnyugati határtartomány, Beludzsisztán és a hét pastun törzsi ügynökség pastun törzsi vezetőiből állt. A Washington által finanszírozott tanácskozás célja szélesebb körű regionális megoldás a pastun területek problémáira, ahol a tálibok hadműveleteiket végzik. Következésképp Washington részvételre biztatta a korábban 102 Külügyi Szemle
