Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2007 (6. évfolyam)
2007 / 4. szám - ÁZSIAI VÁLSÁGÖVEZET - Katona Magda: Hat évvel a bonni konferencia után: merre tart Afganisztán?
Hat évvel a bonni konferencia után: merre tart Afganisztán? A pakisztáni-afgán kapcsolatok Pakisztán Afganisztánnal kapcsolatos külpolitikája azon a feltevésen alapul, hogy a NATO csapatok előbb-utóbb elhagyják az országot, s a magára maradó Karzaí-kor- mány nem képes a túlélésre.93 Az iszlámábádi afgán politika három pilléren alapul. 1. Az afgán ügyek iránti szoros érdekeltsége, intervenciói az India általi körülzártság- tól való félelemből erednek. Pakisztán nem a terrorizmus elleni háború prizmáján keresztül, hanem az Indiával a hatalomért és befolyásért folytatott vetélkedés során saját sérülékenységének kontextusában tekint Afganisztánra. Mivel háromszor vívott Kasmír birtoklásáért háborút Indiával, az iszlámábádi politika alaptétele, hogy Kabulban baráti kormány legyen hivatalban .Indiával esetleges katonai konfliktus esetén stratégiai mentési övezetet szeretne létrehozni Afganisztánban.94 2. Iszlámábád kihasználja, hogy a pastun etnolingvisztikai közösség zömét a Durand-szerződés Brit-Indiához juttatta, és a pastunok többsége a mai Pakisztán területén él. Különböző pastun csoportok támogatása annak az iszlámábádi politikának a része, hogy a pastun és beludzs nacionalizmus vagy baloldaliság a jobban ellenőrizhető, India-ellenes iszlamistákkal legyen kioltható. 3. Afganisztán a pakisztáni áruk legnagyobb felvevő piaca, különösen 1992 óta. Jelenleg a kereskedelmi import 80 százaléka Pakisztánból származik. Ráadásul Pakisztán Afganisztánon keresztül szeretné elérni a közép-ázsiai piacokat. Olyan kormányt szeretne Kabulban, amely megépíti a Gvadar kikötőjéhez vezető kőolaj- és földgázvezetékeket. Az afgán tálibok alkalmas fegyvernek bizonyulnak a barátságtalan kabuli kormányok ellen. Ezért Iszlámábád inkább megőrizte, mintsem legyőzte őket. Mivel a Karzaí- kormány erősen Pakisztán-ellenes, Iszlámábádnak szüksége van az afgán tálibokra mint olyan erőre, amely a következő kormányt alkothatja. Sőt, egy Iszlámábád-barát tálib típusú kabuli kormány segít Pakisztán északi törzsi vidékein megteremteni a békét, ellentételezi a pastun és beludzs nacionalizmust.95 Miközben a NATO-erők helyettesítő háborúba bonyolódtak olyan harcosok ellen, akik egy szomszéd országból kapják az instrukciókat, a pakisztáni terrorellenes szervek szemet hunynak afelett, hogy mi történik a pastun törzsi sávon az országon belül és kívül. Pakisztánban a tálibok elleni küzdelem legfőbb akadálya a Dzsamí'át-i Ulema-i Iszlám (JUI), amely a helyi tálibok felkelését támogatja a törzsi ügynökségeken, ahol a tálib harcosokat toborozzák és kiképzik. Musarraf elnök a legutóbbi választásokon ennek a pártnak a keményvonalas vallásos választóira támaszkodott. Pártja, a PML-Q a JUI-F-fel és annak vezetőjével, Maulana Fazlur Rahmánnal választási szövetséget alkot. A JUI-val a megegyezés része volt, hogy a Musarraf-rezsim különbséget tett az al-Káida és a tálibok között, mivel a JUI támogatja a tálibokat. A pastun törzsi ügynökségekkel ellentétben, Beludzsisztánban éppen a beludzs törzsi ügynökségekbe nem tudja betenni egyik radikális iszlám szervezet sem a lábát. 2007. tél 101
