Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2007 (6. évfolyam)
2007 / 4. szám - ÁZSIAI VÁLSÁGÖVEZET - Katona Magda: Hat évvel a bonni konferencia után: merre tart Afganisztán?
Katona Magda és helyzetbe segítésén fáradozik. Teherán érdeke, hogy az újtálibok felkelését Nyugat-Af- ganisztánban számára ellenőrizhetőbb régiókra kiterjessze. Ghór és Badghísz tádzsik és hazara parancsnokai megegyeztek a helmandi tálib felkelőkkel. Iráni ügynökök ma már a helmandi és kandahári régióban is jelen vannak, akik Beludzsisztánból és a heráti térségből érkeznek. Hekmatjár révén a teheráni stratégák egyre több pastun kapcsolatra tesznek szert. Teherán afganisztáni önálló síita fegyveres csoportokat is támogat. Az iráni hatóságok a kormányból kiábrándult, munka- és perspektíva nélküli egykori Északi Szövetség harcosokat képeznek ki Mashad melletti táborokban Szepáh-i Mohammad (Mohamed Hadserege) néven, akik vállvetve harcolnak a tálibokkal a nyugat-afganisztáni térségben, sőt már a Kabultól északra elterülő (Somálí) területeken is.92 Ma már a felkelők Kabultól északra, a Tagab és az Ászai völgyében is folytatnak hadműveleteket. Az afganisztáni felkelők iráni fegyverei több forrásból származnak. Az 1990-es évek polgárháborújából az Északi Szövetségnek szovjet fegyverzete mellett iráni fegyverei is voltak. Az északi parancsnokok titokban eladják felhalmozott készleteiket a déli felkelőknek, kialakították az észak-déli csempészfolyosót, de a heráti régióból is szereznek fegyvereket. A kandahári tartományban talált harci eszközök, például a C-14-es plasztik robbanószer, a legújabbak. Kizárólag az iszlám forradalmi gárdisták rendelkezhettek velük. Ugyanilyeneket Irakban is találtak. Ennek ellensúlyozására Karzaí és a példátlanul gyenge kormány kénytelen a tárcát birtokló pastun tagjainak, a déli pastun drogmaffiának az érdekeit védeni az Irán-ba- rát konkurens drogbárókkal szemben, és akkor bocsátkozott tárgyalásba a tálibokkal, amikor azok ismételten összefogtak az al-Káidával, amelyet már Irán is támogat. A Kabulban hivatalosan regisztrált Hezb-i Iszlámí új vezetője Abdul Hádí Arghandivál (nemrég még a harcoló Hekmatjár helyettese) országszerte irodákat nyit. Teherán az ellenzéki Nemzeti Egységfront támogatásával olyan helyzetet teremtett, hogy annak ellenében Karzaí az ő másik támogatottjához, a Hezb-i Iszlámíhoz forduljon. Az amerikai külügyminisztérium Karzaí elnököt a tálibokkal és Hekmatjárral is tárgyalásra biztatja, közben iszlámábádi szövetségesei révén igyekszik őket leválasztani az al-Káidáról. Esetleg az Egyesült Államok Irán elleni akcióihoz kísérli meg semlegesíteni az afganisztáni hadszínteret a tálibok hatalomba bevonásával, mielőtt síita riválisukkal való újsütetű taktikai együttműködésük stratégiai szövetséggé válna, vagy az Egyesült Államok már a kivonulási stratégia lehetséges útjait keresi? Karzaí mindenképpen összes külső- és belső ellenfelének kereszttüzébe került. Ha kivonják a külföldi csapatokat Afganisztánból, Teherán felhasználhatja helyettesítő erőit, hogy az ország sorsának eldöntésében meghatározó szerepet játsszanak. Ha az Egyesült Államok elhatározza, hogy megtámadja az iráni nukleáris létesítményeket, Teherán afganisztáni beavatkozása révén üt vissza. Irán nézőpontjából visszafordíthatatlan az a folyamat, amelynek révén nagyobb szerepet készül játszani Afganisztánban és nem hagyja, hogy félrelökjék a jövőt illető elhatározásoktól Kabulban. 100 Külügyi Szemle
