Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2007 (6. évfolyam)
2007 / 4. szám - ÁZSIAI VÁLSÁGÖVEZET - Katona Magda: Hat évvel a bonni konferencia után: merre tart Afganisztán?
Katona Magda birtokló pastun minisztereivel való rivalizálása az Észak-Dél ellentét87 köntösében a politikai vetélkedés mellett a nemzetközi drog-kartellek konkurenciája gyanánt írható le. A volt ANDP-s politikusok közül köztük találjuk Núrul Haq Ulomí tábornok, jelenlegi kandahári képviselőt, akinek révén Teherán 1999-ben a régi karmalista tisztek segítségével hadsereget szervezett a tálibok megdöntésére Szultán Ali Uruzgání (jelenlegi daikundíi kormányzó) vezetésével, valamint a pastun, volt khalqí Szajjíd Mohamed Gulábzoít, Nadzsíbullah egykori belügyminiszterét. Ez a szövetség emlékeztet az egykori Egyesült Iszlám Frontra (Északi Szövetségre), de nemzeti megbékélést sürget a tálibokkal és kiegyezést Hekmatjárral, miután ma már mindkettő legalább annyira Teherán, mind Iszlámábád helyettesítőjének tekinthető. Teherán Afganisztánban messze túllép kulturális, vallási és politikai kapcsolati hálója kiépítésén. Akárcsak az iraki síita szélsőségeseket, az idegen megszállók ellen küzdő afganisztáni felkelőket is támogatja, és mindazokat, akik kiábrándultak a Karzaí-kor- mányból. Iránnak érdeke, hogy mind nyugati, mind keleti szomszédjánál állandósuljon a(z általa ellenőrizhető) káosz, és az ő területén épüljenek meg a kőolaj- és föld- gázvezetékek, Beludzsisztán területén a Mudzsáhidín-e Khalq és a szekuláris beludzs nacionalisták ne leljenek menedéket, és a térségen átvezető kábítószer-kereskedelem busás jövedelméből ne a beludzs felkelők, hanem a teheráni héják húzzanak hasznot. Az afgán menekültek hazatoloncolása összekapcsolódik Szísztán-Beludzsisztán tartomány külföldiek előtt tilos övezetté nyilvánításával. Ez a térség régóta fedett amerikai tevékenység színtere. Az amerikai szolgálatok afganisztáni táborokban képezik ki a Dzsundullah beludzs szervezet harcosait, akik rendszeresen összetűznek az iráni iszlám forradalmi gárdistákkal. Vezetőjüknek, Abdul Malik Rigínek azonban nincs olyan politikai jövőképe, mint a pakisztáni marxista beludzs vezetőknek, Attaullah Mangalnak, Khaír Mohamed Marrínak vagy akár a vitatottabb, néhai Akbar Bugtínak.88 Rigí al- káidás kapcsolatokkal rendelkező szunnita radikálisból, Robin Hood reputációjú úton- állóból lett beludzs nacionalista. Washington az ő támogatásával a beludzs nacionalista mozgalom korábbi „kommunista" vezetőit akarja felváltani. Teherán az afganisztáni síita közösségek, a hazarák, fárszivánok, qizilbasok hagyományos támogatója. Az 1980-as években ezt kibővítette tádzsik csoportokra, a Rabbání és Masz ud és Iszmáíl Khán nevével fémjelzett Dzsámi at-i Iszlámí szervezetére, majd más csoportosulásokra is. Később felkarolt minden olyan erőt, amelyik fellépett a tálibok ellen. Míg korábban a nem pastun kisebbségek támogatójának szerepében tet- szelgett, később pastun pártfogoltakra is szert tett, s ma már Afganisztánban „minden lóra tesz". Szárnyai alá vette Hekmatjárt és a korábban rivális al-Káida több vezetőjét, akik 2001 végén Iránban leltek menedékre. Hekmatjár már 1996-tól Iránban élt, ahonnan 2002-ben tért vissza harcolni Afganisztánba. Mindazok a szomszédos országok, amelyek ellenzik a NATO erők afganisztáni jelenlétét, erőszakos etnikai zavargásokat igyekeznek kelteni, különösen Irán. 98 Külügyi Szemle
