Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2007 (6. évfolyam)
2007 / 4. szám - ÁZSIAI VÁLSÁGÖVEZET - Vidák Rózsa: Változó identitások: a kurdok identitása a török nemzetállamban
Változó identitások: kurdok a török nemzetállamban torika sokakat elidegenített a kurd mozgalomtól. A török állam is felismerte ezt a belső feszültséget, és megpróbált ebből hasznot húzni. A nyolcvanas évek elején engedményeket tett az alevitáknak, szabad vallásgyakorlatot, kulturális jogokat biztosított nekik, cserébe elvárta, hogy az alevita vezetők határolódjanak el a kurd mozgalmaktól. A PKK ez után minden belső feszültséget úgy értékelt, hogy az a török hatóságok sikeres aknamunkájának következménye. Míg a nyugat-európai alevita retorikában megjelent Alevisztan fogalma, Törökországban a feszültség és a bizalmatlanság odáig fokozódott, hogy 1994-ben a PKK provokatív terrorakciókat hajtott végre Dersim régióban.92 Ezt a török hadsereg brutális válasza követte, egész falvakat tüntetett el a föld színéről. Bruinessen részletesen elemzi ennek hatását és a dersimi identitást. Az ott élők identitása nemcsak többes, hanem intenzíven változó, többszörösen meghasonlott. Egyszerre törökök, kurdok, aleviták, zazák és dersimiek. Egyik identitásuk sem természetesebb vagy alapvetőbb, viszont mindegyikből képesek kiábrándulni az agresszió hatására.93 Zazaisztán és Alevisztán jelentőségét nem szabad túlbecsülni, a kezdeményezést még a zaza nyelven beszélők többsége is elutasította, különösen Törökországban. Mindez jól mutatja ez a kurd nacionalizmus határait és gyengeségéit. Globalizáció és vallási reneszánsz A hidegháború utáni időszakban kibővülő és felgyorsuló, ellentétes irányú változások a kurd identitásra is hatást gyakorolnak. A globalizálódó tömegkultúra nemcsak a Nyugat- Európában élő kurdok, hanem a Törökország legtávolabbi részein élők közt is jelen van már. A gazdasági, pénzügyi, információs globalizáció megkérdőjelezi a nemzetállamok szuverenitását, határait, befolyásukat állampolgáraikra. Yavuz szerint a kommunikációs technológia új tereket nyit az olyan marginalizált csoportok előtt, mint amilyenek a kurdok, hogy túlléphessenek az államok miatti megosztottságukon,94 megkérdőjelezheti viszont az etnikai identitás jelentőségét, főként a fiatalabb generációkban. Törökországban ugyanúgy, mint máshol, a globalizáció kevésbé érezteti hatását a rurális vidékeken, mint a nagyvárosokban, és leginkább a fiatalabb generációk környezetét befolyásolja. Kérdés, hogy milyen körülmények között képzelhető el, hogy például egy isztambuli, értelmiségi fiatal etnikai identitását felülírja a szociokulturális környezetből fakadó identitása. Törökországban is megfigyelhető az antiglobalista, antiimperialista - gyakran Európai Unió- vagy Amerika-ellenes - retorika, illetve az iszlám fundamentalizmus. A vallásos értékrendű pártok megjelenése a hivatalos politikai palettán egy világszinten is létező trend részeként is értelmezhető. A török eset annyiban speciális, hogy az 1980-as puccsot követő török-iszlám szintézis, hivatalos ideológia szintjén is hozzájárult az iszlamista pártok sikeréhez.95 A vallásos és egyben marxizmus és PKK-ellenes szervezetek országos szintű kiépítését a kurd területeken fokozottan támogatták az 1980-as 1990-es években 96 2007. tél 59
