Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2007 (6. évfolyam)
2007 / 4. szám - ÁZSIAI VÁLSÁGÖVEZET - Vidák Rózsa: Változó identitások: a kurdok identitása a török nemzetállamban
Vidák Rózsa Törökország mindkét, eddig kormányon lévő iszlamista pártja elismerte a török társadalom ideológiai, etnikai és vallásos megosztottságát, és hangoztatta az eltérő identitások elhelyezésének szükségességét a közös iszlám szolidaritásban. A reiszlamizáció nagy sikereket ért el a hagyományosan konzervatív, délkeleti kurd területeken. Az iszlám szolidaritás átvette a baloldali ideológia helyét és szerepét: a kilencvenes évektől kezdve ezek a pártok beemelték programjukba a kurdok szociális problémáinak kezelését. A hivatalos vezérkari állásponton túl - miszerint délkeleten csak terroristaprobléma van - nyíltan hangoztatták a terület gazdasági marginalizálódását, a kurdok problémáit. A nyitottságnak is megvannak azonban a határai. Egyrészt az AKP a vallást fontosabbnak tartja az etnikai identitásnál, másrészt a hadsereg és a szekuláris politikai erők részéről olyan nagy nyomás nehezedik rá, amelyet nem áll érdekében a kurdkérdéssel tovább fokozni. Határok és törésvonalak a 21. században Az ezredfordulón lezárult a PKK dominanciájának kora, és nem sokkal később megkezdődött az Európai Unióhoz való csatlakozás által motivált politikai liberalizáció folyamata Törökországban. Habár a két esemény egymástól független, az előbbi egyfajta betöltetlen vákuumot hagyott maga után, az utóbbi egyre több teret enged egy mérsékeltebb kurd mozgalom, illetve etnikai identitás számára. Az elmúlt évek emberi és kisebbségi jogi helyzetéről számos forrás található, melyek elemzésére részletesen kitértem a szakdolgozatomban.97 Összefoglalva elmondható, hogy a pozitív változások ellenére az emberjogi helyzet még törvényi szinten sem kielégítő. A gyakorlat még több hiányosságot mutat, különösen a délkeleti területeken, ahol az országos átlagnál sokkal súlyosabbak a szociális problémák és a jogállam hiányosságai. A kurdkérdésen kívül a nők jogai, a kendőkérdés,98 az örmény népirtás megítélése mind a demokrácia és a liberalizáció hiányosságairól szólnak. 2002 óta számos reformcsomagot fogadtak el, eltörölték a halálbüntetést, megindult a kurdok kulturális jogainak részleges elismerése, habár az etnikai alapon szerveződő pártok működését továbbra is tiltják. Ez a pozitív folyamat a kurd nemzeti identitás konszolidálódásához vezethet. Elképzelhető, hogy a jövőben egy demokratikusabb török állam képes lesz helyet adni etnikai kisebbségi identitásoknak. Nagyon nehéz egy több milliós csoport identitásáról túlzott általánosítás és leegyszerűsítés nélkül bármit is állítani. A kurdság határai - ki tartozik bele, és ki esik kívül azokon - dinamikusan változnak, attól függően, hogy ki és hogyan tölti fel tartalommal a kurd identitást. A kurdok mindig is heterogén csoportot képeztek; a helyzet ma azért összetettebb, mert egyre több belső és külső99 szereplő szeretné kisajátítani a kurd identitás hiteles ábrázolásának jogát. A kurd identitás ábrázolása nem lehet semleges 60 Külügyi Szemle
