Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2007 (6. évfolyam)
2007 / 4. szám - ÁZSIAI VÁLSÁGÖVEZET - Vidák Rózsa: Változó identitások: a kurdok identitása a török nemzetállamban
Vidák Rózsa szunnita jobb megosztottság. így előfordulhatott, hogy míg aleviták baloldali kurd szervezetekhez csatlakoztak, kurd származású szélsőjobboldali szunniták vettek részt aleviták ellen rendezett pogromokban.63 A kurd identitás polarizálódása A nyolcvanas, kilencvenes években eltérő irányú, de egymással párhuzamosan zajló folyamatok különböző irányokba vitték a kurd identitást. Ezek a változások az 1980-as puccsra és az azt követő viszonyokra vezethetők vissza. 1980 és 1983 között a katonai irányítás betiltotta a pártok működését, ezreket ítéltek el és végeztek ki. Az 1982-ben elfogadott alkotmány korlátozta az egyéni szabadságjogokat és a véleménynyilvánítás szabadságát. Cizrének a török hadsereg 1980 utáni autonómiáját elemző tanulmánya szerint a katonaság autoriter gyakorlata, illetve a politikai nyomásgyakorlás hivatalos terei óriási mértékben megnövekedtek. Az új alkotmány irányelveit katonai vezetők alakították ki, szűkítették a politikai részvétel szerepét, a civil kontroll lehetőségét, megerősítették az állami intézményeket, és a hadsereg politikai befolyását.64 A változások mögötti hivatalos ideológia az volt, hogy a hadsereg puccsa védte meg Törökországban a szekuláris demokráciát a polgárháborútól. Ez az állítás legitimálta a hadsereg történelmi misszióját és a politikában betöltött szerepét az állam védelmezőjeként. Ezzel támogatta és hozzájárult ahhoz, hogy a katonai befolyás diktatórikus gyakorlata megerősödjön Törökországban. A hadsereg, Kemal Atatürk örököseként legalább olyan jelentős hatalmi centrumot képezett, mint a mindenkori civil kormányok.65 A jobb-bal, illetve az etnikai szembenállás csökkentésére a hivatalos török ideológiát is jelentősen átalakították. Megszületett az úgynevezett török-iszlám szintézis, mely az iszlám értékrendet ötvözte a török kultúrával. Kezdetben ez a hadsereg támogatását is élvezte. A katonai vezérkar az iszlám közösség (umma) ideológiájára alapozva nyomta el a társadalmat megosztani akaró politikai erőket a jobb-, de főleg a baloldalon.66 A közoktatásban is növelték az ideológiai nyomást, egyrészt bevezették a kötelező és egységes vallásoktatást felekezeti hovatartozástól függetlenül,67 másrészt felsőbb évfolyamokon kizárólag nyugdíjazott tisztek oktattak egy tantárgyat, amely a 20. század és a jelenkor eseményeit magyarázta. A konzervativizmus új, vallásos formája teret nyert a hivatalos politikában, az európai értékrendet képviselő Musztafa Kemálból rövid időn belül vallásos muzulmán lett. A kurdokra és a baloldalra helyeződött a legnagyobb nyomás. Betiltották a kurd nyelvű nyomtatást, a nyelvhasználatot.68 Az 1991-ben bevezetett terrorellenes törvény a legszigorúbb fellépést tette lehetővé azon személyek vagy csoportok ellen, akik a Török Köztársaság politikai, jogi szekuláris karakterét meg kívánták változtatni.69 A fokozódó elnyomásra több eltérő válasz született. Az asszimiláción kívül a két legfontosabb a tömeges emigráció, illetve a Kurd Munkapárt (PKK, Partiya Karkeren Kürdistan) által vezetett radikális ellenállás. 54 Külügyi Szemle
