Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2007 (6. évfolyam)
2007 / 4. szám - ÁZSIAI VÁLSÁGÖVEZET - Vidák Rózsa: Változó identitások: a kurdok identitása a török nemzetállamban
Változó identitások: kurdok a török nemzetállamban Másrészről az etnikai identitások tartalmilag is építenek ezekre a korábbi lojalitásokra, közös vallási, kulturális, nyelvi jegyek alapján próbálják egy új közösségbe szervezni az egyéneket. Azonban ezek az objektívnak vélt közös tulajdonságok, hasonlóságok nem előfeltételei egy nemzet kialakulásának, sokkal inkább a nemzetté válási folyamat eredményének tekinthetők. Nyelv A kurdok által anyanyelvként beszélt dialektusok az indo-iráni nyelvcsaládon belül a nyugat-iráni csoportba tartoznak. Korábbi orientalista kutatók feltételezték, hogy - a nyilvánvaló eltérésektől eltekintve - a kurd dialektusok jelentős egységet alkotnak, aminek okaként az feltételezték, hogy a kurdok az ókori médektől származnak.8 Ez az elképzelés ma már csak a kurd nacionalisták között él, MacKenzie nyelvészeti kutatásokra alapozva megcáfolta.9 Több eltérő klasszifikáció létezik a különböző dialektusok osztályozására, az azonban egyértelműen kiderül, hogy alapvetően két nagyobb csoportot különíthetünk el, amelyek annyira különböznek, hogy egyáltalán nem értik meg egymást.10 Az egyik csoportot az észak-kurd dialektusnak nevezett kurmandzsi és a közép-kurdnak nevezett szoráni alkotja, melyek így együtt a délnyugat-iráni nyelvek közé tartoznak. Ezek egyes aldialektusai jobban, míg mások kevésbé hasonlítanak.11 A másik csoportot alkotó zaza és guráni nyelvek ezzel szemben az északnyugat-iráni nyelvekkel mutatnak rokonságot.12 A később mesterségesen kialakított országhatárok nem egyeztek a nyelvi határokkal, a Törökországban élő kurdok többsége a kurmandzsi és a zaza különböző dialektusait beszéli. A kurdok túlnyomó része több nyelven beszél, az ország hivatalos nyelvét is használják. Ezek nagy hatással vannak az egyes kurd nyelvek szókészletére és szintaxisára is.13 MacKenzie arra a következtetésre jutott, hogy a kurdoknál nem beszélhetünk közös származásról, sem kulturális egységről.14 A nyelvi megosztottság valóban objektív tény, de ennek jelentősége az egységes kulturális, nemzeti identitás megteremtésénél megkérdőjelezhető. Habár a közös nyelv fontos lehet, mert megkönnyítheti a tömegek mobilizálását, számos példa van arra, hogy közös nyelv nélkül is kialakultak nemzetállamok. Az egységes nyelv - gyakran erőszakos - elterjesztése például Franciaországban és Olaszországban is csak utólag történt meg. Vallás A kurdok az iszlám hódítás korai szakaszában tértek át a muzulmán hitre, túlnyomó többségük ma is muzulmán. Ennek ellenére a vallás szintén inkább megosztó, mintsem az egységet elősegítő tényezőként szerepel a 20. századi kurd történelemben. Fontos megjegyezni, hogy éppen a nacionalista tendenciák erősítették fel ezeket a régóta létező különbségeket, míg az ottomán időszak alatt ennek nem volt akkora jelentősége. 2007. tél 45
