Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2007 (6. évfolyam)
2007 / 1. szám - ENERGIAPOLITIKA - Lotz Károly: Fenntartható energiatermelési és ellátási kilátások 2030-ig
Fenntartható energiatermelési és -ellátási kilátások 2030-ig A racionálisabb, korszerűbb üzemanyag-összetétel nélkülözhetetlen. A 2003. évi IEA miniszteri értekezleten bejelentett amerikai terv - amely szerint 2020 és 2025 között a hidrogénalapú energiagazdálkodásban döntő, pozitív áttörés fog bekövetkezni - határozottan ambiciózus, de több jeles szakember erős kétkedését váltotta ki. c) A megújuló energiaforrások Ezek az OECD-tagállamok energiamérlegében jelenleg rendkívül eltérő súllyal szerepelnek, de jelentőségük, jövőbeli energiaforrás-szerepük távlatai országonként, országcsoportonként meghatározók lesznek. A vízi energia, a szélenergia, a napenergia, a geometrikus energia, illetve a biológiai anyagokból (biomassza) nyert energia hatékony hasznosítási módjai korunk és a közeljövő nagy és sürgető feladatai közé tartoznak; kiemelkedő jelentőségűek a világ fenntartható fejlődése szempontjából. d) A nukleáris opció Széles körű nemzetközi tapasztalatok, illetve az OECD Nuclear Energy Agency (NEA) véleménye alapján az atomenergia jelentősége és szerepe a jövőben jelentősen felértékelődik. Szakavatott energetikai elemzők többségi megítélése alapján mind gazdasági, mind környezetvédelmi szempontból a nukleáris erőművek tekinthetők az egyik legkívánatosabb villamosenergia-termelési megoldásnak. Egyre több OECD tag- és megfigyelő ország vallja nyíltan ezt a nézetet, hangsúlyozva, hogy a nukleáris energiának döntő szerepet kell kapnia a károsanyag- (mindenekelőtt a C02-) kibocsátás radikális csökkentésében. E nélkül a kiotói követelmények világszintű teljesítése érdemben elképzelhetetlen. Ilyen értelemben foglaltak állást számos OECD-ország (Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Csehország, Finnország, Magyarország stb.) vezető politikusai, illetve ezt fogalmazta meg a legutóbbi Nuclear Power in the 21st Century miniszteri szintű párizsi világkonferencia az atomerőművek megnövelt biztonsága és a nukleáris hulladék elhelyezése, illetve semlegesítése területén. Az atomerőművek további biztonságát érintően már épülnek a korszerű, legbiztonságosabb harmadik generációs erőművek - a korábban atomerőmű-ellenes - Finnországban, illetve Franciaországban, és a negyedik generációs reaktorok tervezetének előkészítéséről is közös szándék született az Egyesült Államok, Kanada, Japán, Dél- Korea, Dél-Afrika, Svájc, Franciaország és az Euratom vezető szakemberei között. A nukleárishulladék-elhelyezés, illetve -semlegesítés (transzmutáció) terén is nagy ütemű fejlesztés folyik országonként és világszerte (Magyarországon is). Fontos, hogy az unióban a közelmúltban kimondott direktíva szerint minden ország maga felelős nukleáris hulladékának biztonságos elhelyezéséért. 2007. tavasz 57
