Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2007 (6. évfolyam)
2007 / 4. szám - ÁZSIAI VÁLSÁGÖVEZET - Rada Csaba - Rada Péter: Törökország európai uniós csatlakozásának biztonságpolitikai aspektusai
Törökország európai uniós csatlakozásának biztonsági aspektusai ebben is újat hozott. A vallási ellentét (amely nem annyira jelentős, mint ahogy azt a ma európai polgára gondolja), illetve a török birodalom fenyegető erejének eltűnésével lehetővé vált, hogy a -bár „eurocentrikus"- Európa részben befogadja a törököket. Ennek ékes bizonyítéka, hogy a krími háború után összeülő békekonferencia az Ottomán birodalmat az európai koncert tagjának nevezte.102 Szintén érdemes kiemelni az ehhez az időszakhoz tartozó, a törökök által máig büszkén emlegetett jelzőt, miszerint Törökország „Európa beteg embere".103 Lehet, hogy az ország beteg, de legalább „európai"! Ebből kiindulva, már a bomló török birodalom elitje igyekezett magát európaiként feltűntetni mind viselkedésben, mind tettekben. Ennek volt a következménye a 19. század közepén megindult modernizációs reform, mely már akkor is az ország europaizálását tűzte ki célul. Hasonlóan vélekedett az első világháború után hatalomra került Kemál Musztafa is, akinek reformjai máig a legnagyobb változást hozták Törökország társadalmi életében. Érdekesség, hogy hamvai a fővárosban úgy vannak eltemetve, hogy Európa felé mutassanak és semmiképpen se Mekka, vagy a muszlim világot célozzák.104 A társadalom felsőbb rétegei egyébként is európai, főleg angol képzést kaptak, így hagyományosan is európainak nevezhetőek. Ennek következtében Európa-igenlésük nem kétséges. Azonban meg kell vizsgálni mi a helyzet a törökség nagy, szegénységben élő csoportjaival. Ha eljutott hozzájuk az információ, miként vélekednek országuk Európa felé törekvéséről. A teljes török társadalom körében a csatlakozásra adott válasz mára már nem egyértelmű. A 2002-ben készített felmérések azt mutatják, hogy akkor a törökök legalább hetven százaléka volt a csatlakozás mellett. A kisebbségek között ez az arány még magasabb, a kurdok 95 százaléka mondott igent a csatlakozás szükségességére.105 A török népben fel sem vetődött kultúrája elvesztésének a lehetősége, hogy a török identitás eltűnhet Európában. Ez pontosan ellentétes reakció Európához képest. Azonban ezek az adatok mára jelentősen átalakultak, mely az csatlakozási tárgyalások elkezdése körüli huzavonának és a 2006 őszén kiadott európai parlamenti és európai bizottsági jelentéseknek tudható be.106 Ezek a jelentések elmarasztalták a török igyekezetei a felkészülésre, azonban nem ez volt a legnagyobb probléma, hanem az, hogy a tárgyalások felfüggesztését is kilátásba helyezték. A török társadalom már belefáradt abba, hogy az unió állandóan visszautasítja csatlakozási kérelmét és csak másodlagos partnerként kezeli. A 2006 második felében elkészített közvélemény-kutatások adatait vizsgálva: a török társadalomban nagyon megerősödött az euroszkepticizmus és a korábbiakhoz képest teljesen új mintát mutat a társadalom percepciója az EU-ról. A 2006-os felmérés azt mutatja, hogy a törökök immár csak fele szavazna a csatlakozásra egy hipotetikus referendumban. A szkeptikusok növekedését az is mutatja, hogy a megkérdezettek 38 százaléka mondja azt, hogy Törökországot sosem fogja felvenni az unió, míg a hosszú távú csatlakozás csak 37 százalékot kapott.107 Ezek jelezhetnek csak átmeneti 2007. tél 21
