Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2007 (6. évfolyam)
2007 / 4. szám - ÁZSIAI VÁLSÁGÖVEZET - Rada Csaba - Rada Péter: Törökország európai uniós csatlakozásának biztonságpolitikai aspektusai
Rada Csaba-Rada Péter nyalja a török integrációs folyamat, amúgy sem egyszerű, képét. Minden elmélet sajátja, hogy meg szeretné érteni és magyarázni próbálja a valóságot, ugyanakkor a kidogozott elméleti kereteket konkrét esetekben igyekszik alkalmazni. A tanulmányunkban ezért a nemzetközi politika elméletében egyre nagyobb befolyásra szert tevő „biztonságiasí- tás" logikáját alkalmazzuk. A tanulmány arra a kérdésre keresi a választ, hogy Törökország csatlakozása milyen biztonsági kihívásokkal jár az Európai Uniónak. Az alapkérdés vizsgálatakor a következő módszertani és elméleti premisszákból indulunk ki: a biztonsági környezet elemzésekor legalább öt szektor: a katonai, a politikai, a gazdasági, a társadalmi és a környezeti, megkülönböztetésére van szükség; a biztonsági szektorok csak elméletben szétválaszthatóak, mert kölcsönösen befolyásolják egymást; a következtetéseket az ösz- szes szektor együttes ismerete alapján kell levonni. A tanulmányban megvizsgáljuk, hogy Törökország milyen geopolitikai környezetben fekszik, és hogy milyen biztonsági kihívásokkal kell szembenéznie. Véleményünk szerint, ha az Európai Unió biztonságát nem fenyegeti Törökország csatlakozása, akkor, legalább is az unió biztonságára hivatkozva, nem indokolt egyedi akadályokat gördíteni elé a tárgyalások során. Törökország és a török csatlakozás vizsgálata a biztonsági szektorok segítségével A biztonság szektorokra való felosztása szakít a biztonságpolitika hagyományos clausewitz-i felfogásával. Barry Búzán és Richard Little 2000-ben megjelent A nemzetközi rendszer a világtörténelemben című művében1 kifejtett szektorelmélet a konstruktivista logikát követi, ezért a szakirodalom a konstruktivizmus irányzatához sorolja.2 Búzán és Little művében többek között arra a kérdésre igyekszik válaszolni, hogy melyek a biztonság megteremtésének szükséges feltételei. Tanulmányunk ugyan erre a kérdésre keresi a választ, vagyis, hogy Törökország csatlakozásával miként módosulnak a biztonság megteremtésének szükséges feltételei az Európai Unió szemszögéből. Búzán és Little kritizálta a nemzetközi kapcsolatok elméletének hagyományos irányzatait, mert szerintük a nemzetközi rendszer sokkal bonyolultabb. Megállapításuk szerint egy állam biztonságát nem lehet csupán katonai és politikai eszközökkel, vagy gazdasági és politikai eszközökkel megteremteni. Ezért egy állam biztonsági lehetőségeit vizsgálva legalább öt szektor megkülönböztetését tartják fontosnak: a katonai, politikai, gazdasági, társadalmi és környezeti (vagy ökológiai) szektort.3 A szektorok olyanok, mint az „optikai lencsék, különböző dologra használva, különböző képen láttatják a világot. Egy lencse nem ad rá lehetőséget, hogy mindent meglássunk, ezért több különböző lencsére is szükség van."4 A szektorok szétválasztása csupán Elméleti lehet, mert a való életben ezek szorosan és szétszakíthatatlanul összefüggenek és befo4 Külügyi Szemle
