Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2007 (6. évfolyam)
2007 / 4. szám - ÁZSIAI VÁLSÁGÖVEZET - Rada Csaba - Rada Péter: Törökország európai uniós csatlakozásának biztonságpolitikai aspektusai
Törökország európai uniós csatlakozásának biztonsági aspektusai lyásolják egymást. Egy folyamat vizsgálatát azonban csak a szektorokon keresztül lehet megfelelően elvégezni, ügyelve arra, hogy nehogy a „szektorális" vakság hibájába essünk. Az elemzésnek pedig a szektorok „egyesítésével" kell véget érnie.5 A katonai biztonság Búzán és Little amikor katonai szektor elméleti leválasztása során megemlíti, hogy ez az a terület, melyet korábban tévesen biztonságpolitikának hívtak6. Ennek a szektornak a vizsgálatánál véleményük szerint hagyományos katonapolitikai elemeket, jellemzőket kell figyelembe venni.7 Búzán ugyanakkor elismeri, hogy mégis ez a legjelentősebb szektor. Gondoljunk arra, hogy katonai fenyegetés egy másik állam részéről érinti a két állam politikai, gazdasági, társadalmi kapcsolatait és hatással lehet a természetes környezetére is. Ennek a szektornak prioritást kell élveznie, és minden esetben azt is élvez egy állam biztonságpolitikájában.8 A katonai biztonság fenntartása hagyományosan „high politics"-ként jellemzett terület a nemzetközi szakirodalomban. Az Európai Uniót elemezve mindenképpen leegyszerűsödik a kérdés, hogy akkor pontosan mit is értünk katonai biztonság alatt, mivel a 2003-as európai biztonsági stratégia9 egyértelműen kinyilatkoztatja az unió prioritásait ezen a területen. A dokumentum leszögezi, hogy Európának hiteles nemzetközi aktorrá kell válnia, hogy képes legyen a globális kihívások kezelésére. A stratégia a kulcsfenyegetések között említi a közel-keleti térség regionális instabilitását, amely csökkentése az unió biztonsági érdeke. A regionális instabilitás ugyanakkor összekapcsolódik azzal a problémakörrel, hogy a 21. század biztonsági kihívásai nem egyértelműen az egyes államokból, hanem sokkal inkább az államokon belülre került anarchikus viszonyokból fakadnak. Ilyen problémák, a terrorizmus, a tömegpusztító fegyverek terjedése, az államkudarc.10 A Közel-Kelet „hagyományosan" bővelkedik mind államok közötti, mind államokon belüli konfliktusokban. Mivel a térség az unió szempontjából kritikus közelségben fekszik, érthető, hogy a béke és stabilitás megteremtése az unió elsődleges biztonságpolitika érdeke. Törökország geopolitikai szempontból is kulcsszereplője lehet a folyamatnak, helyesebben szólva, a rendezés során Törökországot semmilyen körülmények között nem lehet megkerülni. Az Európai Unió ma még nem egységes katonai hatalom, aminek leginkább a rendelkezésre álló eszközök szabnak gátat. A Közös Kül- és Biztonságpolitika (CFSP) és az Európai Biztonság- és Védelempolitika (ESDP) hatóköre eddig kizárólag a válságkezelésre és békefenntartásra terjedt ki (soft power). A valós katonai képességeket jelentő haderő felállítása azonban még várat magára, de véleményünk szerint, az unió globálissá váló érdekeit tekintve, már nem sokáig. Az uniós védelempolitikának számos hiányossággal kell szembenéznie.11 Az európai „haderő" infrastrukturálisan, a high2007. tél 5
